„Life is a cabaret”, énekli Liza Minnelli abban a bizonyos híres slágerben, de mi tudjuk, hogy ez igazából csak retorikai fogás, és nem minden fog úgy alakulni, ahogy reméljük vagy szeretnénk. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA.
Mészáros Piroska
SZTÁRRA VÁRVA
A FOLYÓ OLY SÍMÁN, OLY SZELÍDEN 29. THEALTER / 1-3. nap
A THEALTER-t a szokásokhoz híven a művészeti vezető nyitotta. Balog József performanszai mindig a pillanat esetlegességére és a tudatosság illékonyságára hagyatkoznak. És meghagynak az emlékezetnek egy-egy gesztust. Idén a napszemüveg fölé emelt, taposásra készülődő láb kerül az adattárba. PROICS LILLA ÍRÁSA.
FÓLIAFÁTYOLOSAN Trojka Színházi Társulás: ORLANDO / Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház
Egy magasból lelógatott, terjedelmes nejlonlepedő a célra tartott gépi szellő által lebegtetve északi fényt játszik, az alatta járkálók néha beletekergőznek, s időről időre úgy tesznek, mintha színjátszanának. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
CSEHOV-MIX Dollár Papa Gyermekei: Csehov
Három nővér ül a Cseresznyéskertben egy Sirállyal, amely nyomokban Ivanovot tartalmaz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A MAGYAR BETEG Gulyás Márton: Korrupció / Krétakör
Nem mond semmi olyat a Krétakör komoly kampánnyal beharangozott produkciója, amit ne tudnánk egyébként is. Legfeljebb nem ilyen töményen, nem ilyen keményen, nem ennyire koncentráltan tudjuk, amit tudunk. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
ÖSSZNÉPI RABLÉT 23. THEALTER, Szeged / Hetedik és nyolcadik nap
Tagadhatjuk, de attól még legtöbbünk be van zárva saját szűkös vagy tágas(nak gondolt) cellájába. Előítéletek és elvárások, vélt és valós sérelmek, tegnapi és mai traumák zátonyai között kormányozzuk életünk hajóját. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
SZNÚKER Klaus Mann: Mephisto / Nemzeti Színház
Vörös, barna, fekete függönyök ereszkednek, emelkednek, nyílnak, zárulnak. A fent, lent, előtér, színpadmély: a lejtmenetbe kapcsolt történelmi valóság színjátékként fordul mind a négy égtáj irányába. Színjáték két részben. Mégis szünet nélkül. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A SZÍNEN: ALFÖLDI Martin McDonagh: Vaknyugat / Átrium Film-Színház – Kultúrbrigád
Ha színre lép, megtelik élettel az Átrium színpada. Alkoholista tiszteletest játszik nagy önfegyelemmel. Tévelygő lelkek védőangyalaként maga is áldozattá lesz a groteszkre hangolt tragikomédiában. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.