A Legendás állatok-sorozat harmadik részében a botrányt botrányra halmozó Johnny Depp helyett már Mads Mikkelsen alakítja a sötét varázslót, Gellert Grindelwaldot, aki a varázsvilág vezetésére tör, mindezt pedig demagógiával, hangzatos üzenetekkel és erőszakkal akarja elérni. Ismerős valahonnan? VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
Mads Mikkelsen
GELLERT GRINDELWALD, A POPULISTA POLITIKUS
KIISSZÁK MAGUKAT A GÖDÖRBŐL? Thomas Vinterberg: Még egy kört mindenkinek
Az alkoholizmus finoman tabusértő ábrázolása bravúros alakításokkal és az évtized legjobb zárójelenetével. A dán Dogma-alapító újra belénk mar. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
TÚLTOLTA A KRETÉNT Férfiak és csirkék
A megszokott fekete humor helyett a monoton undor filmje lett Anders Thomas Jensen új mozija. És még annak örültünk a leginkább, hogy igazából nem is értjük, mit akart nekünk mondani. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
MAGÁNYOS PSZICHOPATA TÁRSAT KERES Hannibal 1-3. évad
Hannibal maszkja mögött nem a kannibál fekete humora, hanem a személyiség széthullásának horrora rejlik. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
ÖNBÍRÁSKODÁS ÉS UNALOMA lázadás kora: Michael Kohlhaas legendája
A Kleist-kisregény antihősének nem sikerült méltó emléket állítani. Noha a francia Palliéres indíttatásai értékelendőek, a végeredmény már egyáltalán nem ragadja magával a nézőt. SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA.
IGOR, A TAPÉTA Coco Chanel és Igor Stravinsky
Köztudott, hogy Stravinsky utálta a filmzenét, nem tekintette önálló művészetnek, csupán tapétának, háttérnek, amely akkor a legjobb, ha úgy viselkedik, mint az étteremben játszó zenekar, tapintatosan szolgáltat aláfestést a fogásokhoz. És most Igorunk is tapéta lett. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS CIKKE.