Fojtogatóan szűk világban játszódik Krusovszky Dénes második regénye, a Levelek nélkül. A kelet-magyarországi kisváros magyartanárát családjának, lakóhelyének dinamikája és saját döntésképtelensége is béklyózza. Vagy éppen a kevéssé látványos mindennapi aprómunka ad egyéniségének tartást? SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
Krusovszky Dénes lírikusként indult, bár számos műfajban otthonosan mozog. Kritikus, esszéista, műfordító és regényíró is. Az Áttetsző viszonyok a hatodik verseskötete. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Krusovszky regénye azoknak a műveknek a sorába illeszkedik, melyek a történelmi múlt dicstelen eseményeit beszélik ki. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA.
Darvasi Lászlót A veinhageni rózsabokrok óta azért jó olvasni, mert csöndes megszállottsággal, néha saját maga ellenében is, tehát némi heroizmussal keresi a szép magyar mondatot. Ami természetes és hatékony, mint egy testcsel a tizenhatoson belül, telt és bársonyos, mint a ruha alatt szabadon hagyott női mell. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
Nemes Z. Márió a kegyetlenségig következetes, bizarrságot pörgető prózaverseiben olyan világot látunk működni, ahol minden, ami mocsok, bél, sár, mocsár, rozsda, göcsört, betegség, örökletes téboly, tárt karokra lel. TOROCZKAY ANDRÁS INTERJÚJA.
Feszültség, fegyelem – Krusovszky Dénes mindhárom verseskötetében a mesteri módon uralta a költői nyelv lehetőségeit, rendezett struktúrákat zilált szét, kaotikus szövegfolyamatokat dermesztett renddé, hol fokozta a tempót, hol lecsendesítette; és mindeközben az olvasónak kétsége sem férhetett hozzá, hogy Krusovszky szerint az irodalom elsősorban kreáció, alkotó találkozás egy autonóm rendszerrel. SZŰCS TERI KRITIKÁJA.
A huszonnegyedik JAK-tábort az irodalom és a digitális kultúra tematikája foglalta keretbe. Ennek megfelelően a beharangozás is (részben) videókkal történt. Az egy hét alatt legalább tíz video-tudósítás, több száz kép és rengeteg szöveg is megjelent a táborról, és ez még csak a kezdet. KUPA JÚLIA ÖSSZEFOGLALÓJA.