A Divat & Város című kiállítás erőssége, hogy nem kizárólag a divatimádókat kényezteti esztétikai élménnyel, többre vállalkozik: feltárja az elmúlt 150 év divatját érintő társadalmi vonatkozásokat is. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
Szóval konfliktusból tényleg van elég a Budapesti Történeti Múzeumban, és egyre kevésbé látszik a turbulens felszín alatt, hogy a főigazgatót szándékosan és szisztematikusan lehetetlen helyzetben tartja, és ezáltal hibázásra készteti a munkáltatója. Ő pedig több munkatárs szerint ugyancsak rosszul kezeli a konfliktusokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának, Népessy Noéminek a megbízatása 2024. március 31-én lejár. A tulajdonos-fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázaton ketten indultak: a jelenlegi főigazgató és Csorba László, aki sokáig a Római Magyar Akadémia igazgatója, aztán ugyancsak sokáig a Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. A szakmai bírálóbizottság egyhangúlag Csorbát javasolta, a Fővárosi Közgyűlés pedig meg is választotta, a kinevezése 2024. április 1-jétől él. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A re:VÍZIÓ különleges helyszínen forgatott: a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár templomterében beszélgettünk Mácsai István festő életmű-kiállításán az életműről és a művész helyéről a kánonban. Merényi Ágnes beszélgetőtársai: B. Nagy Anikó kurátor és Topor Tünde művészettörténész.
/A kiállítás látványtervezője Devich Botond, a grafikus Balogh Boglárka./
Nem csak az, amibe belelóg a kezünk, hanem maga a nemes tárgy, az éjjelidény, amely ezúttal az ágy alatti homályból hirtelen reflektorfénybe került. A Kiscelli Múzeum „Kloaka, kanális, klozet” című kiállítása nem árul zsákbamacskát; arról szól, amit a címe ígér: amit tudni akartunk a kakikról, de sose mertük megkérdezni. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
A Kiscelli Múzeum templomterében jórészt a klasszikus formatervezés letisztult világa köszön vissza. Mi ebben az új? – kérdezheti a designt a mindig megújuló trendekkel azonosító látogató. A válasz a tárgyak történetében rejlik. A Határtalan design 2020-as kiadása valóban több értelemben is messzire tágítja a műfaj határait. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A józsefvárosi Fekete Lyuk (1988-1994) történetét bemutató kiállítás egyszerre jeleníti meg a korabeli Budapest underground-alternatív kultúráját, ennek szereplőit, valamint a korszak zenei (punk, hardcore, metál, new wave stb.) mozgásait-törekvéseit. Az interjúk, archív filmfelvételek, fotódokumentumok mellett koncertplakátok, zenekari pólók, lemezborítók, sőt, ruhadarabok idézik fel a Fekete Lyuk extravagáns miliőjét, sajátos atmoszféráját. HAVASRÉTI JÓZSEF KRITIKÁJA.
Ezen a kiállításon, van egy kis sarok, egy kicsi szeglet, egy úgynevezett legintimebb tér, ami miatt azt gondoltam, hogy amikor Magyarország kicsi volt, amikor nyesték, zsugorították, amikor úgy egyszerűsítették, mint a bányaló útját, a bányaló tekintetét, akkor mégis volt egy 1 ember, egy igazán igaz ember, aki egymás mellé tudta ültetni például Csoórit, Mészöly Miklóst és a menthetetlen Csurkát, meg sok más, úgynevezett reformban, változásban elkötelezett tótumfaktumot, és ebből következően az ország mégsem volt annyira kicsi. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Az Élet nevű játékban többnyire nyerni szeretnénk. A Kiscelli Múzeum Te jössz?! című, a társasjátékok világába vezető tárlatából azonban megtudhatjuk, hogy ma már nem feltétlenül a nyerő a menő. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A Kiscelli Múzeum a Design Hét alkalmából egy ikonikus Bauhaus lámpa ürügyén a „lámpaság” tág univerzumában tesz körutazást, mely a designtörténeti előzményektől a kortárs átiratokig számos állomáson repít keresztül a fény sebességével. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
A Kiscelli Múzeum és a Kassák Múzeum két összefüggő kiállítása Karl-Heinz Adler német absztrakt képzőművész életművének kapcsán nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a társadalom és a művészet bonyolult viszonyát firtassa. Magától értetődő, hogy az eredmény ellentmondásos, és nem kizárólag a szocializmus művészetszemléletére nézve. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
Tudták? Egyszer már üzentünk Brüsszelnek, sőt Brüsszelen keresztül az egész világnak. Nem is akármikor: az 1956-os események után alig másfél évvel, a Brüsszeli Világkiállításon. A Kiscelli Múzeum Mutató nélkül – BA úr X-ben című kiállításának anyaga minden szálon 1958-hoz kapcsolódik. Egy szó sem esik ’56-ról, és mégis: az emlékév egyik legelgondolkodhatóbb történelmi tablóját kapjuk. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A Moszkva tér nem hely, hanem történet. A Kiscelli Múzeum október elejéig nyitva tartó #moszkvater című kiállítása ezt a történetet meséli el két fejezetben, rengeteg színes illusztrációval, helyet hagyva a széljegyzetek számára is. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Értelmes emberek vagyunk, minket ugyan nem mételyezett meg a nacionalizmus vírusa. Lehet, hogy tévedünk. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
Tényleg hollywoodi sztori Mágnás Elzáé: olyan, amiből filmet szokás készíteni, könyvet írni, kiállítást rendezni. Csak jó volna, ha az is kiderülne a kiállításból, hogy miért érdekes ma ennek a nőnek a története. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.