„Én tündércseléd vagyok!” – lihegi a bútorrajzolóba szerelmes Irma. Ám szöveghű előadások esetén is elsikkad olykor ez a felkiáltás, lévén a főszereplő színésznő más alkatú. Az üvegcipő miskolci előadásában azonban süvít ez a mondat. Rudolf Szonja igazat szól. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A Miskolci Nemzeti Színház előadása Thomas Bernhard által késztet önvizsgálatra minden színházcsinálót és színháznézőt. A ráismerésben nincs öröm. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
Majdhogynem lehetetlen vállalkozás színpadon megmozdítani Bulgakov nagyregényét. A legújabb, miskolci premier estéjén is leginkább a próbálkozás tényét értékeltem. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Amikor a miskolci Kasimir és Karoline első része véget ér, pár felháborodott néző azt mondja az előttem lévő sorban, hogy hazamegy, nem jön vissza a szünet után, mert ezt az üvöltözést nem bírja már tovább elviselni. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A Cyrano volt a Miskolci Nemzeti Színház idei évadában „a” vígjáték. Félreértésre, de legalábbis másféle nézői elvárásra adhat okot Rostand darabját ezzel a címkével ellátni. És nem csupán azért, mert főhősünk humorát inkább a cinizmus és az önirónia jellemzi, mint a könnyed és frivol viccelődés. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Nincs új a nap alatt: Závada Pál ismét a történelmi múlt, jelesül a vészkorszak idejéből merített gyúanyagot új, Szegeden színre vitt darabjához, amely a rendezői koncepciótlanság miatt kiteljesületlen színpadi formát ölt. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA.
A Lear király vitán felül Shakespeare egyik legizgalmasabb drámája, Lear pedig az egyik legösszetetteb szereplője. A műben rejlő sokféleség ihlette Keszég László rendezőt és Enyedi Éva dramaturgot is a Lear halála című új adaptáció elkészítésére. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Nézz szembe a félelmeiddel! – mondja Vinnai András Vojáger című darabja bonyolultan és viccesen a Kőszegi Várszínház színpadán Keszég László rendezésében. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
A Miskolci Nemzeti Színház előadása nem akar több lenni komolyan vett zenés szórakoztatásnál. Ínséges időkben ez nem kis vállalás. És miközben ezt tökéletesen be is teljesíti, az emberben ott bujkál a kisördög. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
A Nemzeti Színház magazinjának minapi körkérdésére (melyik az 1945 után bemutatott tíz legjobb magyar történelmi dráma?) az Árpád-házat is az elitbe soroltam, a szavazók közül nem egyedüliként. Nem biztos, hogy voksom mellett a HOPPart előadásával tudok legjobban érvelni. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Végtelenül gazdag előadás: nemcsak a húszas évek numerus claususos világát idézi meg, de az örök magyar agóniát; a pusztulást, az életörömöt, a szépséget. A miskolci társulat tündököl Móricz ragyogásában. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Nézd legott komédiának, s múlattatni fog. A körülöttem ülő középiskolás osztályok legalábbis ezt a stratégiát választották a miskolci előadás befogadásához. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A színikritikusok három kategóriában jelölték Kohlhaas című előadását, mellyel valósággal berobbant a színházi életbe Hegymegi Máté, aki szerint a mostani „fizikaisok” jóval könnyebb helyzetben lesznek, mint ők voltak néhány éve. Hegymegi Máté rendezése, a Kohlhaas a legjobb független színházi előadás díját nyerte. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Cziegler Balázs szerint a jó rendezőnek határozott elképzelése van, de nem nyomja el a tervezőt, vizuális kérdésekben feltétel nélkül hallgat rá, és képes rá alkotótársként tekinteni. PAPP TÍMEA INTERJÚJA.
2015 júniusában ellenszavazat nélkül választották meg a Miskolci Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójának Béres Attilát, aki szerint a közgyűlés szakmai kérdésként kezelte a pályázatokat. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.