A tehetséges underground színész, a neurotikus egyetemista, a teszetosza munkanélküli és a bunkó elmennek kocsmázni. Nem, ez nem egy vicc nyitómondata. Ez Kemény Zsófi Az aranykor fénykora című új regényének visszatérő jelenete. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
Én nem tudom, mi ez, de eldöntöttem: nem döntöm el, hogy színház vagy egy upgradelt tárlatvezetés. A Textúra-sorozat új darabja a Magyar Nemzeti Galériában minden esetre jó estét ígér – és az ígéretét be is tartja. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Az etimológiai szótár szerint a tabu olyan dolog, amiről nem szabad nyilvánosan beszélni. Aki jegyet váltott a 30. THEALTER fesztivál első három napjának előadásaira, a társadalmi konvenciók tiltott témáinak publikus és meghökkentően őszinte feldolgozásaival szembesülhetett. MOHAI ALETTA BESZÁMOLÓJA.
A magyar szépirodalom találkozása a tündérmesével, avagy mi tudja magyarrá tenni ezt a műfajt 15 plusz 1 szerző szerint. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE.
Izgalmas látni, hogyan lépnek az irodalom határvidékéről érkezők a jól ismert, hagyományosabb belső tájak felé. Hogy sikerül az első verseskötet azoknak, akik a költészetet színpadra vitt, felfokozott jelenlétként művelték: vajon sikerül-e ide is magukkal hozni azt az erőt, frissességet, amit ott fel-felkavartak? CSUKA BOTOND KRITIKÁJA.
Két hibát követhet el a kritika, mikor e regényt útba ejti. Ha túl komolyan veszi. S ha nem veszi elég komolyan. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
A hozzávalók adottak: gazdasági okokból kivándorló fiatal értelmiség mint kortünet, erre a jelenségre reflektáló slammerek és az elmúlt évszázadok magyar verseiből válogatott anyagot prezentáló színészek. Ebből próbált a Radnóti Színház kisütni valamit, ám azért, amit ezzel a műfajokon átívelő projekttel létrehoztak, hogy úgy mondjam, nem osztanak Michelin-csillagot. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
A slamvita és slammozgalom néhány alapvető félreértéséről szeretnék írni. Eléggé kritikus leszek, de nem azért, mert bántani akarom a műfajt, hanem mert a slam kibírja. KEMÉNY LILI ÍRÁSA.
Barátaim elhívtak egy közeli rokonuk szalagavató ünnepségére, vidékre, ahol a kisváros parkjának színpadán a fiatalok műsorral készültek. A műsor után engem vizslatott mindenki, hogy én vagyok a kritikus, ez a munkám, mondjam meg, úgy szakmailag ez milyen produkció? Nyeltem egyet, aztán beszélni kezdtem. TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA.