Mi mással énekelhetné el hattyúdalát a Kaposvári Egyetem végzős Mohácsi-osztálya, mint a Vízkereszttel? És hol máshol, ha nem Petörkén? És hogy máshogy, ha nem így? MARKÓ RÓBERT ÍRÁSA.
Ilyenkor már csak a szemérmetlenség segít. Magányos cédrus. Mondom megalomán hasonlat gyanánt, és nem félek ezt mondani. Ugyanis az Intelligens szerviz (Net-Shakespeare) című előadást egy olyan ember rendezte, aki évtizedek óta ugyanazt csinálja. FORGÁCH ANDRÁS KRITIKÁJA.
„Célozni nem kell, és nem is szabad, gondolkozz egész testtel, engedd el magad!” – énekelte Müller Péter Sziámi a nyolcvanas években.* Nektek bezzeg könnyű volt, duzzognak a mai huszonévesek, mintha ugyan elhappoltunk volna előlük valamit! BÁRDOS DEÁK ÁGI ÍRÁSA.
Egy színházi próbán valódi színészek fiktív szerepei vitatkoznak fiktív szerepet játszó fiktív színészeket játszó valódi színészekkel, hogy valójában melyikük a fiktívebb. Mert egy szerep „mindig »valaki«. Ellenben egy ember […] úgy általában lehet »senki is«”. Ha csak így nem. MARKÓ RÓBERT ÍRÁSA.
A fesztivál meghatározó élménye a „köztes világok” megtapasztalása. Pontosabban az átlépés helyének és az átmenet idejének érzékelése, ahol egyszerre tűnik fel az innen és a túl – alkotott és teremtett, szent és profán, saját és idegen, mulandó és örökkévaló. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Aktuális műhelymunkából lett élő, modern előadás, amelyben egy klasszikus alapmű nyomán benne vannak a huszonévesek problémái is. SISSO BESZÁMOLÓJA.
Az autón elhelyezett T betű azt jelzi, hogy nem elég gyakorlott a vezető. A T ugyanakkor nem változtatja meg a tanuló vezetővel szembeni elvárásokat. Hasonló nehéz helyzetben vannak a fiatal színészek is. Főleg, ha nekik még a jogosítvány sincs a kezükben. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA.
A kaposvári színinövendékek előadása két órányi tiszta móka és kacagás, a különböző humorfajták áradata: mindenki találhat kedvére valót a szellemes, vaskos, ironikus, bohókás, metaszínházi, burleszkszerű, finom és pajkos poénok között. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
Hommage is, nem is; színház is, nem is; koncert is, nem is a kaposvári harmadéves színinövendékek Cseh Tamás-estje, a Füst a szemében. „Kétezresek” a „hatvanasok” életérzésével, velük a dal szintén megbillen egy kissé. Helyben vagyunk. MARKÓ RÓBERT KRITIKÁJA.
Színészhallgatók vizsgaelőadásától mindenképpen valami eredetit vár a kíváncsi néző. Valamit, amiben megmutatkozhat alkat, tehetség, játékkedv. Az „ide nekem az oroszlánt is” lendülete. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Regényátdolgozás, népmese, Andersen-mű és ballada-kollázs. Egyik sem kifejezetten bábelőadás, de mindegyikben szerepelnek bábok. Melyikben hogyan? Ez itt a kérdés. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
Ha Balogh Roland Dzsenifernek születik, nincs vérfertőzés. Ha Balogh Imre leleplezi magát, nincs gyilkosság. De nincs ’ha’, csak szomorú tragédia. Boldog esküvő helyett megrendítő gyász. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA.
Tanulságos végigkísérni a POSZT-on a főiskolás színészosztályok mozgásbemutatóit, amiket nézve kiderül, hogy testileg-szellemileg hol, mivel vérteződnek fel – a hivatásos előad-művészeti pályára készülvén – a diákok. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA ÍRÁSA.
A kaposvári színész szakos tanítványok és mesterek által a POSZT-on megszületett minden oktatási szituációk legbizarrabbika, a bemutató vagy nyílt óra. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Két kaposvári vizsgaelőadást mutattak be két egymást követő napon a POSZT off-programsorozatának keretében, az egyiket mindjárt két szereposztásban is. Sem az Ördögök, sem a Portugál színrevitele nem volt tanulság nélkül való. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.