Mit akar a nő? – kérdi Freud, és (férfiasan) bevallja, hogy nem volt elegendő ideje a válasz megtalálására. Mi a nő? – emlékezteti az olvasót az elhallgatott kérdésre Darabos Enikő. Annyit legalább már tudunk, hogy Jolánka anyai rántott hús. Meg félig kibiztosított gránát. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
Minden mozog. De a(z irodalom)kritika talán nem mindig elég fürgén. Ez az arányosan épített gyűjtemény a Mozgások, Mozgatók, Mozdulatok fejezetcímekkel is kifejezi állandó rajtkészségét, tájékozódási irányait, reflexív szándékát. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
A Fóti Péter szerkesztette, s a Jószövegnél megjelentetett kötet legalább annyit köszönhet az iwiw-nek, mint a rendszerváltásnak; sem az egyik, sem a másik nélkül nem jöhetett volna létre. KOLOZSI LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Azzal akartam kezdeni eredetileg, hogy egy fontos könyv a Kádár-korszak művészetéről, a György Péteré (Kádár köpönyege, Magvető Kiadó, 2005) ugyanúgy a Bernáth-szekkó analízisével indul, mint P. Szűcs Julianna új esszékötete. Aztán a P. Szűcs lendülete elsodort. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
Két szomszédos, ám az érintkezéstől ódzkodó tudományterületről válogatta tanulmánykötetének témáit Erős Ferenc. Írásai nemcsak a szociálpszichológia és a pszichoanalízis szótárainak egyezéseit fürkészik, hanem a vérben tapicskoló huszadik század történetét is. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.