Kertész Imre regényéből tantermi előadást készíteni érthető döntés, ugyanis számos ponton tudja megtámogatni a középiskolában tanultakat. Lehet adalék a történelemórához, de érettségi tétel is készíthető belőle. Lehet-e azonban több, mint „hasznos” egy ilyen vállalás? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Jakab Balázs
TÖBB MINT HASZNOS
ÚJRA KELL KEZDENI? 33. THEALTER, 1-3. nap
A Régi Zsinagóga kertjébe lépve szemet szúrnak a bejárat fölé aggatott színes nyakkendők. Milyen ünnep készülődik itt? Megnyitó, búcsúztató, esetleg megemlékezés? A kérdésre nem kapunk választ Balog József performanszba hajló beszéde után sem, aminek a végén ő is felköt egy fekete nyakkendőt. Háta mögött a 33. THEALTER plakátja: egy kézpár, tele fehér körökkel. Vagy nézői szemekkel. Vagy nullákkal. BÁLINT ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA.
ELHAGYATVA ÉS ELÉGVE Euripidész – Bagossy Júlia: Médeia / Katona József Színház, Sufni
Hagytam időt magamnak, hogy kissé kihűljön bennem ennek az előadásnak az emléke, de még most is úgy érzem, ennek az egyetlen órának nagyobb teátrális ereje és indulati tömege van, mint sok más nagyszínházi produkciónak. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
KI A KOMCSI? Spiró György: Főtitkárok / Katona József Színház
Feltehetően életkor kérdése, hogy kinek ismerős a Spiró új darabjában elmesélt történetfüzér, és kinek „vadonatúj nóvum”. 1945 és 1957 közt pereg le egy „kis magyar pornográfia” – nahát, pont egy tucat év, mint 2010-től máig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.