Nézhetjük ezt afelől is, hogy az elitté nemesedett (és néha sajnos: sorvadt) költészetnek egész egyszerűen semmi köze a szakmán kívüli világ 97,5%-ához. És ezzel még nem lenne baj, ha ez a szakma nem tenne úgy, mintha a világ tényleg nem is létezne. De, jelentem, létezik. SIMON MÁRTON ÍRÁSA.
Szil Ágnes Tangram című könyvéről beszélve a hozzáértők Esterházy Péter Egy nő című regényét emlegetik. Soha rosszabbat egy elsőkötetesről. A könyv egy magánalapítású szakmai díj, a JAKkendő-díj első kiadványa. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
A fülszöveg szerint: „ebben csak ennyi köszönet van”, aztán kiderül, hogy négy, jobbára telepes költőnek is megköszöni Szabó Marcell a segítséget. Arra gondolhat az olvasó, hogy ezek szerint a kötetben nincs sok köszönet, ami mindenképpen furcsa reklám. Utólag sajnos kiderül: igaz. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Egy huszonnégy éves lány, hihetőleg a költő alteregója, mesél húsz évvel ezelőtt elhunyt apjáról. Konokul és megátalkodottan csak erről akar beszélni. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Az 1970-ben Gyöngyösön született szerző egyike a legfelkészültebb magyar irodalomkritikusoknak. Most raptorként illetve punk szövegíróként mutatkozik be, és kötete alapérzületét így foglalja össze: „Gyöngyös mint szellemi létforma”. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS CIKKE.
Rubin Szilárd Római egyeséből semmi sem hiányzik, cizellált szövedékű, motívumhálókkal tarkított, feszes, kompakt kisregény. A József Attila Kör beszélgetésén mindezek mellett az is kiderült, miért nem elég egyszer elolvasni. FÜRTH ESZTER BESZÁMOLÓJA.
A második verseskötet elmélyítése, kidolgozása és kimerítése is az első könyvben szuverén költői nyelvvel felvázolt világnak: az átlátszó városba beköltöznek a lakók, s a lírai elbeszélő rezignált iszonnyal veszi tudomásul, hogy mind ő maga, mégis mind idegen. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
Tartalmas, színvonalas, provokatív beszélgetésnek lehetett tanúja, aki ellátogatott a JAK egyik, az Ünnepi Könyvhétre időzített összejövetelére. Bárány Tibor moderálásában, a krimiben három vendég volt tudós: Bánki Éva, Bán Zoltán András és Varga Bálint. HUNGLER TÍMEA BESZÁMOLÓJA.
A mai magyar kritika helyzetét vizsgáló kötet a témáról tartott konferencia anyagát és az ehhez kapcsolódó írásokat gyűjtötte egybe. Úgy tűnik, mintha a kilencvenes évek elején lezajlott vitához képest kevesebb munícióval szálltak volna küzdelembe legjelesebb kritikusaink. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.