Novák Péter – a fejére egy kibelezett tévékészüléket applikáló konferanszié – szerint a Millenáris Haydn-programjait legtalálóbban a crossover szóval lehetne leírni. Igazat adhatunk neki. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.
Gyereknapi szórakozás és tisztelgés Joseph Haydn emléke előtt – két legyet ütött egy csapásra az, aki május utolsó, szürke, hideg esős vasárnapját a Millenárison töltötte. PAPP TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA.
Rohmann Imre vezényelte a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusokat május 30-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, azaz a Haydn-bicentenárium előestéjén; tehát mi sem természetesebb, mint hogy tiszta Haydn-programmal adóztak az Eszterházi Remete emlékének. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Egy felemelő zenei betétekkel gazdagított, középszerű filozófiai traktátust és egy remekművet adott elő Vashegyi György és két együttese. Mindkettő Haydn műve, de a szerzőjük mégsem azonos. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.
Az mr3 Bartók Rádió „Haydn billentyűs muzsikája” című márványtermi sorozatában május 11-én billentyűmentes hangverseny következett – legalábbis ha klaviatúra-billentyűkre gondolunk, és nem fuvola-billentyűkre, mely utóbbiak ezúttal is mozgásba lendültek. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Zsebórák, kandallóórák, miniatűr órák, napórák (ekvatoriálisak, horizontálisak és inklinálók, iránytűvel és anélkül), léggömb-óra, díszszekrény-óra, órák aranyozott bronzból és márványból, órák puttókkal és mitológiai figurákkal… MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
A Bartók Rádió nagy márványtermi Haydn-sorozatának – nevezzük talán Haydn-maratonnak – április 13-i hangversenyén újabb trió-formáció mutatkozott be. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
A Rolla János spiritus rectorságával elhangzott koncerten hallatlan gyönyört hozott két moll hangnemű szimfónia előadása. És mindezt csak fokozta, hogy Perényi Miklós eljátszotta a mester mindkét csellóversenyét. Ahogy Kroó György írná: csillagórában született hangverseny volt. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Vashegyi György keze alatt Joseph Haydn Évszakok című oratóriuma a kirobbanó, áradó életöröm zenéje lett. Diadalmas muzsika. KOLOZSI LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Remek szólisták a névtelen trióban (és duóban) és mellettük egy kongeniális klarinétos. Német, osztrák és brit szereplői voltak a Bartók Béla születésnapján megtartott kamaraestnek. VÉGSŐ ZOLTÁN KRITIKÁJA.
Haydn utolsó operája 218 évvel megírása után Zsótér Sándor biztosan vitákat kavaró színrevitelében és Fischer Ádám elsőrangú zenei irányításával végre megérkezett az Andrássy útra. A vonatszerencsétlenség titka, avagy mit rejt a hétvégi ház belseje? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Az idei tavaszi fesztivál legbizarrabb és egyúttal legegyedibb rendezvénye a Haydn-vacsora volt. Közepes műsorral, jó ételekkel, valamint nagyszerű borokkal. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.
Kissé alarmírozó fantáziacímet kapott a Zuglói Filharmónia (azaz a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus) Záborszky Kálmán vezényelte hangversenye, amelyet március 20-án a Mátyás-tempomban rendeztek. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Az eredetileg bábszínpad számára komponált Haydn-operát, amelynek zenéje csak felében maradt az utókorra, ezúttal kiegészítve, „egyénileg megközelítve” és a Vasúttörténeti Parkba helyezve mutatta be közönségének Kovalik Balázs. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Nyilván a Haydn-év miatt, Ránki Dezső a bécsi klasszikus mester műve mellé a francia impresszionisták Haydn emlékének dedikált szerzeményeit állította műsora középpontjába. Szinte magától értetődő ötlet, de ezúttal mintha mégsem bizonyult volna szerencsésnek. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.