Ki, miért és milyen díjat érdemel Cannes-ban? A Revizor kritikusa a hivatalos zsűri előtt értékeli a mezőnyt, hogy olvasóink megtudják, mire érdemes rápörögni a következő egy évben. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA.
„Háry János – opera”, olvashattuk a Szegedi Szabadtéri Játékok plakátjain, holott daljátékról van szó, amiből az előadás során eklektikus operett lett, sok prózával. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
François Ozon a 8 nő forgatásán úgy érzete, nem szentel elég figyelmet a franciák legnagyobb filmikonjának, Catherine Deneuve-nek, ezért aztán keresett egy másik francia bohózatot, majd a sztárnak ajándékozta a főszerepet. KŐHEGYI ILONA KRITIKÁJA.
A francia filmtermés újabb gyöngyszemével ismerkedhet meg a magyar közönség. A Nem beszélek zöldségeket! című alkotásban Gérard Depardieu és Gisele Casadesus finom, mégis lenyűgöző kettőse egy egyszerű, ám szívet melengető történettel ejti rabul nézőjét. KŐHEGYI ILONA KRITIKÁJA.
Nehéz sors a társszerzőé, pláne ha irodalomtörténeti óriástól leárnyékolt, alárendelt társszerző az emberfia. Ez a felismerés egyszerre kiinduló- és végpontja is Safy Nebbou kedvvel fogyasztható kosztümös filmjének. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.