A Budapest Galéria Az erőszakról című, május elején megnyílt, és július végéig látogatható csoportos kiállítása azokat a művészeti reflexiókat tekinti át, amelyeket női és queer alkotók adnak a testük, létük, világuk elleni agresszióra. SZŰCS TERI RECENZIÓJA.
Lekéssük a határidőt. Nem hívjuk fel a nagyanyánkat. Reggelre hagyjuk a mosogatást. Nem szelektíven gyűjtjük a szemetet. Bicikli helyett néha autóba ülünk. Meseolvasás és legózás helyett leültetjük a gyereket a tévé elé, és a felszabadult időben a Facebookon pörgünk. A bűntudat ezer mindennapi forrásáról szól Réz Anna filozófus esszékötete. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA.
Amerikában és Nyugat-Európában is gyors növekedésnek indult a kamaszkorukban (sőt előtte) nemi átalakító, az ő megfogalmazásukban helyreállító kezelésért folyamodó fiatalok száma. A jelenséget nemcsak az egészségügyi statisztikák szakértői, hanem a gendertudomány kutatói és a feministák is vizsgálják. És persze a politikai értelmezők is rávetették magukat. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA.
Nem kellett sokáig várnia a hazai olvasóknak, hogy a feminizmus egyik alapkötete magyarul is hozzáférhetővé váljon. Mindössze 58 év kellett hozzá. Vajon mennyire friss Betty Friedan műve? Vagy mennyire avult el? RÉZ ANNA KRITIKÁJA.
Gyáni Gábor kötete a női identitás 19-20. századi megkonstruálását a női munkavállalás összefüggéseiben, dokumentumokkal és statisztikákkal alátámasztva vizsgálja. ANTONI RITA ISMERTETŐJE.
Akár feminista Atwood, akár nem, ezzel a megjelenése óta folyamatosan kapható, mára klasszikusnak tekinthető regénnyel sokat tett azért, hogy a modern nyugati társadalom kénytelen legyen szembenézni azzal, hogy a nők emancipációja terén még van mit tenni. SOHÁR ANIKÓ KRITIKÁJA.
Most a kedvenc feministákról szóló viccemmel szemléltetem, mi is szokott lenni a bajom a feminista művészettel. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Roxane Gay rendszeresen ír a rasszizmusról, a szexizmusról, a nők jogairól és a populáris kultúráról. Vajon miért nevezi „rossz feministának” magát? ANTONI RITA RECENZIÓJA.
A diktatúrát elszenvedni és részt venni benne: Atwood Gileádjában sem különülhet el élesen ez a két szerep. A kiépülő rend és rendszer totalitása nem tűr meg kívülállást, így bizonyos mértékig minden szereplő egyaránt korlátok közé kényszerült áldozat és előnyöket élvező elkövető. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA.
Mindig az átmenetek az érdekesek. Márpedig a Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után című kötetben a 20. század egyik legizgalmasabb átmenetét tárja fel kilenc szerző egy-egy tanulmánya, benne sok új ténnyel, eredeti megvilágítással – és egy szenzációval. LŐRINC LÁSZLÓ ISMERTETŐJE.
Bulvárosan fogalmazva a magyar #metoo könyvének is nevezhetnénk Mán-Várhegyi Réka új regényét, hiszen hangsúlyosan jelennek meg benne a kiszolgáltatottság és az elnyomás alakzatai. POGRÁNYI PÉTER RECENZIÓJA.