A magyar gondolati próza világa gyér – igaz, nyomelemekben fellelhető már Bessenyeinél, Péterfy Jenőnél, aztán később némely nyugatosnál, újholdasnál, Pilinszkynél, Rába Györgynél. BÁTHORI CSABA KRITIKÁJA.
Büszke tárgyszerűséggel fogalmazva az Andrássy út a világörökség része, leplezetlenül szubjektív megközelítésben: otthon, a recenzens életének örökös színtere. A Budapesti Kultúrtörténeti Séták sorozatindító kötete e meghitten világvárosias tájékon őgyeleg. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Kevésbé ismert, szép – Ady-strófájú, Ady-szókészletű – Babits-költeménnyel nyit, címet is az Isten gyertyájából nyer az antológia, s mit tesz a versben négyszer is megszólított Isten? Az első laudáció első szava/neve is: Ady. TARJÁN TAMÁS KÖNYVISMERTETÉSE.
A költő halála után évtizedekkel – lassan fél évszázaddal – is micsoda mozgásban lehet egy életmű! A Füst-líra újbóli, megint más megjelentetése a kiadás- és fogadtatás-történetet ugyanúgy fókuszba vonja, mint a verseket. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
Szabadi Judit Gulácsy Lajos és Rippl-Rónai József egyik legfontosabb kutatója. A magyar és európai festészetről írott tanulmányaiban a modernizmus forrásvidékét, a fordulópontként értelmezhető stílusirányzatok, a szecesszió és a szimbolizmus megjelenési formáit keresi. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.