Irodalmunknak van már fekete zongorája, sőt, egy nagyon fekete országunk is, a budapesti Várfok Galéria most – egy kivételtől eltekintve – a kortárs magyar festészetben kutatja a fekete entitás rejtelmeit, a fekete megjelenési formáit vásznon és fotópapíron egy izgalmas csoportos kiállítás keretében. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
Képzőművész, performer, díszlettervező volt, de ugyanilyen erő kötötte az íráshoz. Intenzív, szuggesztív volt jelenléte, alkotásai. Hogy hét évvel halála után ottmaradt-e ez az energia, hogy élete és művészete mennyire szétválaszthatatlan egységet képez, erre is választ ad a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett A túlélő árnyéka – El Kazovszkij élet/mű kiállítás. A kiállítás kurátorával, Rényi Andrással beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
El Kazovszkij ezzel a kiállítással, A túlélő árnyékával világunk időben és térben megkerülhetetlen művésze lett: az árnyék, amelyet a művész és a kiállítás vet ránk, ma sokkal inkább fényhez, megvilágító erejű fényességhez hasonlít. FORGÁCH ANDRÁS ESSZÉJE.
A Nemzeti Színház történetének művészeti szempontból talán a legtartalmasabb periódusát köszönheti Alföldi Róbertnek. Idényről-idényre izgalmasnál izgalmasabb művek kerültek a falakra. VÁRADI ANDRÁS ÍRÁSA.
Par excellence költő – javasolta a sorozatszerkesztő Keresztury Tibor az áprilisi vendég bemutatásán töprengő Winkler Nórának. És igaza is volt, hiszen Kovács András Ferenc költői műfajok univerzumát zongorázza végig könnyed kézzel, gyakran idegennek tűnő maszkok mögé rejtőzve. Nem meglepő módon a színházi metafora és gyakorlat sem áll távol tőle. Az est csak most kezdődik, és lesznek itt még képzőművészeti meglepetések is. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Miért nem azzal kezdem, hogy Gedő Ilka tüneményes munkáit szemlélve a gondolataim rendre olyan elliptikus pályán kergetőznek, amelynek egyik fókuszában az érzékenység, a másikban a töprengés áll?
A kérdés voltaképp költői. RÉNYI ANDRÁS KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓJA.
Aki a költői termésből reprezentatív válogatást nyújtó Homokszökőkút című kötettel ismerkedik, nehezen döntheti el, hogy e szövegek a létpanasz örökös kiáradásának szó-dokumentumai inkább vagy elemi (ön)vigasztalások. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.
Képei eredetiben, versei oroszul és magyarul, kedvenc filmjei, zenéi és saját színházi munkái, de még utólag láthatatlan performanszaiból is egy – mindez megtapasztalható volt november első hétvégéjén a szegedi Grand Caféban az El Kazovszkij emlékére rendezett szimpóziumon. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Igényes munkát jelentetett meg El Kazovszkij művészetéről a Jaffa Kiadó Uhl Gabriella szerkesztésében. A kötet újrafókuszálja a Kazovszkij-recepciót, kánont dönt és épít. MESTYÁN ÁDÁM CIKKE.