Egy rosszaságról címmel Kiss-Végh Emőke írta és rendezte a Dollár Papa Gyermekei Társulat legújabb produkcióját, amit telt házzal játszanak a Trafó Stúdióban. A 18 éven felülieknek szóló előadásban a sokoldalú táncos, előadóművész, tanár és újságíró, Lőrinc Katalin játssza az egyik szerepet. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Mindenek előtt fontosnak tartom leszögezni: Ördög Tamásnak, Kiss-Végh Emőkének és az Örkény társulatának nagyon jól áll Ingmar Bergman. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
„A négy, végig meztelen, egymáshoz finomabb és kevésbé finom módon viszonyuló férfiszereplő testbeszéddel és hangokkal érintkezik egymással, mozgásuk, viselkedésük ketrecbe zárt majmok világát idézi. Tetteik, meg-megszakadó, ismétlődő játszmasorozatuk egyszerre lehetne sűrítménye hétköznapi nexusainknak, cselekvéseinknek, világeseményeknek.” PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
Független társulatot alapítani nem egyszerű. Aki mégis megpróbálná, előtte feltétlenül nézze meg Benkó Bence (k2 Színház) és Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) gyorstalpalóját. Egy órában mesélnek a kezdeti, és azóta sem szűnő nehézségekről, de elmondják azt is, hogy miért szeretik ezt mégis annyira nagyon.
A re:VÍZIÓ szakami beszélgetéssorozat moderátora ezúttal Puskás Panni.
A Picasso című előadásban Picasso, a művész háttérbe kerül. Picassót, az embert, a férjet, az élettársat, az apát, a nárcisztikust, a bántalmazót, a hipochondert, a puhulásnak indult testet látjuk. És Picasso ürügyén, az ő személyét csak felhasználva vet fel az előadás kérdéseket. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
Párhuzamokat, megfeleltetéseket fel lehet fedezni, ha nagyon akarunk, de lényegét tekintve nem sok szűrődött át Virginia Woolf Orlandójából a Dollár Papa Gyermekei erotikus filmelőadásába. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
Crespo Rodrigo, a Jászai Mari Színház igazgatója, a fesztivál nyitóbeszédében felhívja figyelmünket arra, hogy bár a maszk viselése nem kötelező, de ajánlott, és hogy viselésével azt mutatjuk, törődünk egymással. A fesztivál öt napján a közönség és a színház dolgozói is kitartóan viselik a maszkokat. Tényleg borzalmas lenne még egy színházi leállás. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA.
Különös dolog a nosztalgia, furcsamód működik. Összetettebb, mint ahogy valaha is gondoltam rá – előfordulhat, hogy nincs is köze az emlékezéshez, a konkrét visszajutáshoz. Inkább egy utazás, ami alatt újragondolhatunk dolgokat. FERENCZ HEDVIG BESZÁMOLÓJA.
„Az esti meseműsor feladata, hogy az ember egész napi cselekvéssorát lezárja és előkészítse a lelket az éjszakai nyugalomra” – írja a Dollár Papa Gyermekei előzetese a Keletről, amit a Trafóban mutatnak be. Az előadásnak kevés köze van a klasszikus meséhez, és az sem biztos, hogy lesz annyira léleknyugtató. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Az etimológiai szótár szerint a tabu olyan dolog, amiről nem szabad nyilvánosan beszélni. Aki jegyet váltott a 30. THEALTER fesztivál első három napjának előadásaira, a társadalmi konvenciók tiltott témáinak publikus és meghökkentően őszinte feldolgozásaival szembesülhetett. MOHAI ALETTA BESZÁMOLÓJA.
Lady Chatterley az előadás elején bejön, gyertyákat gyújt. Másfél órával később eloltja őket. És bár közben megforgatta az egész világot, mégsem változott semmi. NAGY KLÁRA KRITIKÁJA.
A Dollár Papa Gyermekei legújabb előadását, a Lady Chatterley szeretőjét a Trafóban mutatta be. A főszereplővel, Kiss-Végh Emőkével beszélgettünk arról, hogyan készült ez a produkció. PROICS LILLA INTERJÚJA.
A Dunapest idén harmadszor tudatosította Budapest lakóiban, hogy a város közepén ott folyik a Duna. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Az idei THEALTER meghívott produkciói, bemutatói az egymásra mintaszerűen hasonlító, kiszolgáltatott tömegek ellen kialakított, mind gátlástalanabbul igazságtalan társadalmi szabályokra irányítják a figyelmünket. Különböző színházi formákban kapjuk az ívet: a határok nem országok, nem is nemzetek közt vannak, hanem egymással szembenálló érdekcsoportok közt. Na, jó, a fesztivál ennél azért vidámabb volt. PROICS LILLA ÍRÁSA.
Budapest Főváros Önkormányzata a független előadók támogatására létrehozott Staféta Pályázatának kuratóriuma 2015 decemberében kihirdette a győzteseket. A 2016-ban megvalósult kilenc előadás rendezői közül hárommal: Kálmán Eszterrel, Ördög Tamással és Fülöp Lászlóval beszélgettünk. PROICS LILLA INTERJÚJA.