Mielőtt bárki félreértené: a Szerelem kölcsönbe nem remake, „csupán” az alapszitut nyúlták le a készítők. Adott egy jó ideje fennálló, még a jogi egyetemen köttetett férfi-női barátság, melybe egyszer csak belerondít a szőkeciklon bombanő, Darcy (Kate Hudson), akit a barát, Dex (Colin Egglesfield) a film kezdetén épp oltár elé akar vezetni. Az esküvő dátuma feltartóztathatatlanul közeleg, így a hoppon maradt barátnő, Rachel (Ginnifer Goodwin) hirtelen ráébred, hogy gyöngéd érzelmeket táplál egykori tanulótársa iránt – elvégre a szomszéd fűje mindig zöldebb, a kertész kutyája hangosabban ugat, és különben is mindketten a jogra jártak és egymás mellett ültek az egyetemen. A helyzetet tovább bonyolítja – és tény, hogy legalább ebben már nem az Álljon meg a nászmenet nyomvonalán haladunk –, hogy Rachel és a bombanő már ovis koruk óta ismerik egymást, egymástól kapták el a bárányhimlőt, az első napjuk is közös volt az iskolában, elvileg tehát szintén jó barátok.
Komoly erkölcsi dilemmával állunk tehát szemben. A bájos, halk szavú barna Rachel tipródik is hosszan, aztán megtalálva a helyes megoldást, megint csavar egyet a helyzeten: a harmincadik születésnapján, kissé illuminált állapotban, lefekszik a vőlegénnyel. Közben a flashbackekből kiderül, hogy az árulásra akad jócskán kibúvó a számára. Először is: Rachel látta meg Dexet először. Másodszor: Darcy-val már gyerekkoruk óta konkurálnak, és Rachel mindig alul maradt. Harmadszor: Darcy iszik. Sokat. Igazi bulimacska.
 Kate Hudson és Colin Egglesfield |
Egyszóval nehéz nézőként azonosulni úgy egy morális problémával (elcsórhatjuk-e a legjobb barátnőnk vőlegényét?), ha Darcy egy ellenszenves, harsány, nyomulós alkesznek van beállítva, Rachel pedig egy tesze-tosza, gátlásokkal küszködő, dögunalmas nőszemély. Ám náluk is komolyabb kihívás nézőként Dexre, a vőlegényre vágynunk, aki azonnal szót fogad az apjának, amikor az a megingását látva ráparancsol: sipirc azonnal nősülni, nehogy már a depresszióval küzdő anyósjelölt még depressziósabb legyen, a mi családunkban nem szokás eljegyzéseket felbontani. A gerlepár sótlan, az arajelöltről meg egyszerűen nem tudni, miért is akar férjhez menni, ha az érdeklődési köre kizárólag a haverok, buli, (vodkás) Fanta szentháromságra korlátozódik.
A nyár ennek ellenére az esküvői előkészületekkel telik, ami a romantikus komédiák lassan már elkerülhetetlennek tetsző jelenetsoraira is indokot szolgáltat: van ruhapróbánk mini divatbemutató formájában, sőt egy énekes-táncos betétünk is, amikor is a két barátnő előadja a Salt’N’Pepa Push It című számát, kölcsönvéve a klip teljes koreográfiáját. Miközben Darcy piál és egyfolytában más pasikkal mulat, a csalfa szerelmesek félénken szenvednek és lelkiismeret-vizsgálatot tartanak. Teszik mindezt hol New Yorkban, a Park Avenue környékén, hol a zuhogó esőben az út szélén, hol pedig Hamptonban, a strandon – ez utóbbi helyszínen tollasoznak is.
 A képek forrása: PORT.hu |
Hogy ebből a teljesen érdektelen szerelmi háromszögből hogyan keveredik ki végül a rendező, Luke Greenfield (Szüzet szüntess, Tök állat), az egészen mesébe illő, de illetlenség volna elárulni. Legyen elég előzetesen annyi, hogy a megoldás a teljes passzivitásból, sodródásból és ötletszerűségből fakad, ami jellemző ugyan korunk kusza társkapcsolataira, csak hát egy ennyire súlytalan filmecskéből még a kritikus hangot is sajnos alig halljuk ki. Ha egyáltalán „kritikus hangnak” tekinthetjük a filmbeli megoldást, merthogy könnyen lehet, hogy pusztán egy szimpla happy end, ami így is kínos a gyenge, azonosulásra alkalmatlan karakterek miatt – a testvérmozi, az Álljon meg a nászmenet esetében legalább mert a stáb kockáztatni, és eltérni a végkifejletben a szokásos sémától.
Egyszóval: egy boldog végkifejlettel spékelt vérszegény tündérmese pereg a vásznon, melyben még a mellékszereplők is tulajdonságok nélküli emberek. Ethan (John Krasinski), hogy elkerülje az őt ostromló Claire-t (Ashley Williams) melegnek adja ki magát, a baráti társaság harmadik tagja pedig, Marcus (Steve Howey) pedig olyan, mint Darcy, csak férfi kiadásban. A Darcy-t alakító Kate Hudson egykor fényesen induló, ígéretes karrierje (Majdnem híres) sajnos ismét egy újabb „Kate Hudson-mozival” lett gazdagabb, méghozzá egy olyannal, mely kezdi lassanként túlszárnyalni a „Jennifer Aniston-movie” és a „Katherine Heigl-vígjáték” kategóriáját.