„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: VÁRADI GERGELY
Váradi Gergelyt A besúgóban ismerte meg az ország: Jászay Tamással folytatott beszélgetéséből kiderül, kapott-e szebb felsálat az első epizód bemutatójának másnapján a hentesnél, hogy mit tanult az SZFE elfoglalásakor, meg azt, hogy öt év múlva milyen nyelven tervez színházat csinálni.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
Hirdetés
AHOGY JÖTT, ÚGY MEGY Ott torony volt: Víg Mihály-portré
Hamar el fogom felejteni ezt a portréfilmnek címkézett több mint másfél órát, tudom. Pedig nekem rengeteg újat mondott, mert bár több mint harminc éve hallgatom Víg Mihály dalait – mit hallgatom, ezek a dalok az én magyar kultúrám alapjai –, még soha nem jutott eszembe utánanézni, milyen élete lehet, vagy miből fakad az ő művészete. PROICS LILLA ÍRÁSA.
NEM MENTI MEG A SZUPERHŐSÖKET Szamaritánus / Amazon Prime
A Szamaritánus néhány pillanat erejéig megvillant egy a kortársainál lényegesen érettebb, egyedi szuperhőstörténetet, hogy végül mindegyiküknél régimódibb változat mellett tegye le a voksát. BECSÁGH DÁNIEL KRITIKÁJA.
VÁLTS MŰFAJT! Szia, Életem!
Rohonyi Gábor és Vékes Csaba rendezése cím és tartalom tökéletes szimbiózisa: a Szia, Életem! kedves, moderáltan vicces, teljesen ártalmatlan, a végére kissé nyálas közönségfilm, mely nem tud, és nem is akar több lenni annál, amit plakátja ígér. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
MÚLTIDÉZÉS SZUBJEKTÍV OBJEKTÍVVAL Ragályi Elemér: Mancikám, Déneském és még sokan mások
Ragályi Elemér szép kiállítású, archív családi fotókkal illusztrált, rendhagyó kötetével rukkolt ki az idei könyvhétre az Ab Ovo Kiadó. Megnyerően önironikus és sokat ígérő a hátsó borítón az „elsőkötetes”, nyolcvanhárom éves szerző ajánlása. NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA.
A KIRÁLYNŐ ÉS UDVARTARTÁSA Swing à la Bangó / Városmajori Szabadtéri Színpad
Augusztus 8-án, Esma Redžepova, „a cigányzene királynője” születésnapján rendezték meg idén először a cigány dal napját. A macedón énekesnőre használt jelzőt nyugodt lélekkel elkölcsönözhetjük Bangó Margitra, aki augusztus 13-án Swing à la Djangóval lépett fel a Városmajori Szabadtéri Színpadon. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
ORRVÉRZÉSIG Verdi: Attila / Margitszigeti Színház
„Mért szállong a turul s ölyű […]?” – kérdezhettük műveltségünkre büszkén a margitszigeti Verdi-produkció LED-falát figyelve, de máskülönben ennek az Attila-operának eredendően vajmi kevés köze van a „mi” Attilánkhoz. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
LÁTVÁNY ÉS HAL(L)VÁNY Patricia Kopacsinszkaja és Fazil Say koncertje / Salzburgi Ünnepi Játékok
A fesztivál pár éve elindított „Zeit mit…” sorozatában nagyrészt kortárs zeneszerzők kerültek fókuszba. 2021-ben meglepetésre Bach zenéjét emelték ki (még emlékszünk Schiff András remek partita-koncertjére), idén pedig, nagy örömünkre, Bartókét. GYENGE ENIKŐ BESZÁMOLÓJA.
SZOKÁSOS SZIGETKÖR Színház, cirkusz, tánc / Sziget 2022
Hát hiszen épp ez a baj, hogy valahogy idén nem volt a szokásos. Vegyük úgy, hogy két év kényszerszünet után kell egy kis erőt gyűjteni: jövőre veletek ugyanitt, csak ne ugyanígy. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
SZKIPI, SZKAPI, SCAPIN Molière – Parti Nagy Lajos: Scapin furfangjai / Tanyaszínház
Az, hogy a tavalyi politikusi hisztiroham után idén a Tanyaszínház előadásának eszében sincs semmiféle biztosítékot kiverni, nem kritika, csupán ténymegállapítás. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Hirdetés
A BORBÉLY, A KERESZTAPA ÉS A TÖBBIEK A sevillai borbély a Salzburgi Ünnepi Játékokon
Rengeteg operából készítettek filmet, de olyan klasszikus operát, amelyet egy (sereg) filmötletből vezettek le, keveset láttunk. Rolando Villazón pedig pontosan ezt tette Rossini oly népszerű vígoperájával. GYENGE ENIKŐ ÍRÁSA.
NEM MI, HANEM TESSÉK Nem
Jordan Peele egy UFO-horrorba csomagolva, egymásba folyó metaforákon keresztül mesél a látványról, a hírnév hajszolásáról és arról, hogy hogyan veszítettük el a kapcsolatot a mozgókép ontológiájával. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
BALKÁNI DRIBLI Nevem Zlatan
A világklasszis focista felnövéstörténete bizonyosan elnyeri rajongói tetszését, az elmélyültebb történetre vágyókét viszont aligha. ZALÁN MÁRK KRITIKÁJA.
MÁR A KAGYLÓHÉJ SEM ŐRZI Ahol a folyami rákok énekelnek
Delia Owens hihetetlenül sikeres regénye megkapta a maga filmadaptációját. Olivia Newman mozija a könyvhöz viszonyítva és filmként is óriási csalódás. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
FELEJTHETŐ NYÁRI SEMMI Nappali műszak / Netflix
A Netflix nyári felhozatala évről évre egyre kétségbeejtőbb. Idei utolsó nagy dobásuk, a Day Shift bár az elfogadhatóbb próbálkozások közé tartozik, még így sem javít túl sokat a helyzeten. BOZÓ ANTAL KRITIKÁJA.
EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN Dér András: Mindenkinek mindene – Gyulai Várszínház, Győri Nemzeti Színház
A Győri Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójának előbemutatója a győri Káptalandombon volt, százharminc méterre attól a helytől, ahol Aport meggyilkolták. Maga az együttműködés is szimbolikus jelentéssel bír, hiszen Apor Vilmos életének és papi tevékenységének két legfontosabb helyszínéről van szó. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA.
„ÖNRONTÁSSAL TEREMTI MEG (…) A KÖLTŐI LÉT IHLETÉT” Pór Péter: Utolsó útitársak
A könyv, amelyről ez az ismertetés szól, kettősen alliterál a címlapon, hogy a „gondolat melankóliáját” a borítón szereplő Dürer-metszettel és címe által is érzékeltetni tudja. ZSELLÉR ANNA RECENZIÓJA.
TRANSZSZIBÉRIAI VARÁZSLAT Rádai Andrea: Tündérek a tajgán
A varázslat mindenütt jelen van. A négyszögletű kerek erdőben, a lakótelepen és a varázslóiskolában is, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. A varázslat aztán néha vonatra ül, és meg sem áll egészen Szibériáig. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
ŐSZINTÉN, VALÓSÁGHŰEN? Szergej Geraszimov: Harkivi napló
„A háború egy kissé lelassult, talán ez egy viharos támadás előtti csend. Rengeteg üzletet magára hagytak, amelyek most elsötétített kirakatokkal csábítják magukhoz a fosztogatókat.” IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.