„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
Hirdetés
ÚJ NŐ A KAMERA MÖGÖTT – AZ ISMERETLEN LANDAU ERZSI Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967, Mai Manó Ház
A Magyarországon szinte ismeretlen Landau Erzsi (Ergy Landau) az első világháború után Franciaországba emigrált magyar fotográfusok közé tartozik. Portré-, gyerek- és aktfotóiról, később riportfotóiról vált híressé. FISLI ÉVA RECENZIÓJA.
KEVESEBB ROCK, TÖBB ÉRZELEM Daisy Jones & the Six / Amazon Prime
A hetvenes évek zenei közegében játszódó sorozat egy fiktív banda tündöklésének és bukásának történetét ígéri, s bár több érzelmi csúcspontot és emlékezetes zenét kapunk, a produkció mégis bizonytalan lábakon áll. BOZÓ ANTAL ÍRÁSA.
„NEKED SOK EZ A NŐ” Euripidész: Médeia / Pinceszínház
A színházterembe belépve Karsai Györgyöt pillantjuk meg, aki a színpad szélére állított asztalnál mesél a Médeia-mítosz eredetéről és a dráma cselekményének előzményeiről. Aki hallotta már őt előadni, pontosan tudja, hogy mennyi humorral tudja bizonyítani a mitologikus történetek időszerűségét. Kockázatos így kezdeni egy előadást, hiszen a néző szívesen hallgatná őt az előadás egész ideje alatt. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA.
DE HOL ITT A TÜSKEVÁR? Fekete István–Olt Tamás–Szirtes Edina „Mókus”–Váradi R. Szabolcs: Tüskevár / Pesti Magyar Színház
Nem vagyok se drámaíró, se dramaturg, se rendező, se művészeti vezető. Néző vagyok. Hivatásos néző. De amikor a Pesti Magyar Színház Tüskevár című új bemutatóját készültem megnézni, amelynek műfaja zenés színmű, akkor sokat törtem a fejem. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
„ITT MINDENKI SPORTOLÓ” – AVAGY POLITIKUSNAK LENNI MIT JELENT? Wolfram Lotz: A politikusok / Katona József Színház, Sufni
Mintha valamiféle színházi kényszermechanizmus nyomulna be az önmagában teljes és tartalmas nyelvi-dramaturgiai térbe. Kár. Annyira jó előadás lett volna. De még így, ebben a formában is kifejezetten jó előadás lett, messze a legjobb a Sufni-projekt mentorprogram idén bemutatott három előadása közül. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
ATHENAEUM 180 Az Athenaeum kiadó ünnepi díszkiadás-sorozata
Száznyolcvan éves fennállását ünnepelte tavaly az Athenaeum kiadó. Egyszerre kézenfekvő és méltó módját választották a kiadó munkatársai az ünneplésnek: díszkiadás-sorozatot adtak közre „saját” klasszikus szerzőikből. A szerzők, a művek kiválasztása és a kötetek külalakjának, tipográfiájának megújítása főhajtás a kiadói hagyomány előtt, ugyanakkor továbblépés is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
MINDENÉRT AZ ANYA A HIBÁS Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről / Budaörsi Latinovits Színház
Lionel Shriver regényének kiindulópontja egy iskolai tömegmészárlás, amelyet egy 16 éves fiú követett el. A regény és a belőle készült előadás viszont azért jó, mert túllép az egyszerű közhelyek és a bulvár világán. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
MÁR SZAVALNI SEM LEHET POLITIKA NÉLKÜL? Fábián Péter: Jókedvvel, bőséggel / RÉV Színház
Élnek-e még a maszkhasználattal kapcsolatos poénok? Érdekes-e annyira egy online szavalóverseny témája, hogy a néző bevonódjon és hajlandó legyen elgondolkodni esztétikai kérdéseken miatta? Ezek a kérdések fogalmazódnak meg az előadás első perceiben, majd sorban a válaszokat is megkapjuk. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
NICOLAS CAGE DRAKULÁJA VÉRESEN EGYSZERŰ ÉS SZÓRAKOZTATÓ Renfield
Nicolas Cage az 1988-as A vámpír csókja után ismét vérszívósat játszik és ezúttal Drakula gróf bőrébe bújik. A Renfield című véres műfajkavalkádban azonban csak a másodhegedűs szerepe jut neki: helyette szolgája kerül a középpontba. KISS DALMA KRITIKÁJA.
Hirdetés
A PENGE ÉLÉN Az önkívület határán – Bertók Lajos színészete
Vagyunk még páran, akik láttuk őt. De az ország alig ismeri Bertók Lajos (1966–2006), a valaha vidéken játszó színészóriás nevét. A Selinunte Könyvkiadó rá emlékező, kivételesen szép albumát Dégi János, Furka Bea és Schiller Kata szerkesztette, Szabó Ferenc Frigya tervezte. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA.
A TAVASZ AJÁNDÉKAI MÁSFÉLÉK Ali Smith: Tavasz
Eljött a tavasz, bár mintha inkább ősz lenne. Az április, ami a megújulás évszakának legbolondosabb hónapja, egyben a legújabb Ali Smith regény központi eleme. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
TÁNCOSNŐ A TERROR ÉVEIBEN Christina Ezrahi: Sztálin balerinája
Christina Ezrahi a szentpétervári Nemzeti Könyvtár Visszaadott Nevek részlegében bukkant rá Nyina Anyiszimova történetére. A szentpétervári, illetve leningrádi primabalerina történetét, karrierjét, kitelepítését majd visszatérését a tények alapján, mégis regényesítve dolgozta fel. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.
VALAMIT VALAMIÉRT Benjamin Appl és a Gabetta Consort / Bartók Tavasz
Melegséget sugárzó hangszíne egykori mentorára, Dietrich Fischer-Dieskaura emlékezteti hallgatóját, s ugyancsak őrá vall Benjamin Appl fokozhatatlanul világos-plasztikus és gondos szövegmondása és deklamációja. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
MAGYAROK, FÉRFIAK ÉS ASSZONYOK! Tasnádi István: Tapasztalt asszony / Orlai Produkció, Jurányi Ház
A másfél órás darab ha nem is különösebben differenciáltan, de igyekszik több oldalról közelíteni meg a férfi-nő kérdést, az odaéléstől a visszaélésig, elkapástól túlkapásig, a közhelyestől az általánoson át az egyediig. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
BŐSÉGSZARU Ligeti 100 / Bartók Tavasz
Azért valami inspiráló mégiscsak kell, hogy legyen ezekben a nagy, kerek jubileumokban. A Ligeti 100 című fesztiválkoncert legalábbis ezt bizonyította. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
LÉLEKTANI ÉS KALANDREGÉNY Hász Róbert: Fábián Marcell és a Hét nővér
A történelmi regényeiről is ismert író, Hász Róbert évekkel ezelőtt különös kísérletbe fogott: detektívregényeket kezdett írni. A huszadik század elején a délvidéki Bácskában játszódó Fábián Marcell-történetek harmadik része jelent meg tavaly év végén. A Fábián Marcell és a Hét nővér címűbe annyi mindent írt bele a szerző, hogy nehéz eldönteni, lezárta ezzel a folyamot, vagy bemutatta a lehetséges folytatások irányát. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
NYÁRBA ZÁRT TELJESSÉG Az első kettő
Álom és valóság, idill és zavar, vágy és apátia keveredik Szövényi-Lux Balázs nagyjátékfilmes debütálásában, melyben a szellemi és lelki mellett a mozikban keveset tapasztalt testi síkot is játékba hozza. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
MITŐL LESZ VALAKIBŐL HŐS? Tér12 Kulturális Egyesület: Antigoné / Stúdió K Színház
A csilivili díszletek lecsurognak a színpadról, elárasztják a bársonyszőnyeges nézőteret is, a hatalmas szereplőgárda ruhakölteményeit elnézegetnénk napestig, itt boldog a jelen (de még boldogabb a jövő!), itt otthon van a remény és a család (a hazáról már ne is beszéljünk!), hej, beh szép hely is Magyarország, bokréta az Úr kalapján! KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.