R-BESZÉLGETÉS: DÖMÖTÖR ANDRÁS
Az a Zalaegerszeg, ahol ő született, közelebb fekszik a német kultúrához, mint Budapest, éppen ezért fölöslegesnek tartja a vidék-főváros ellentét sulykolását. Berlinből kicsit másképp látszik Magyarország, hogy ennek megfogalmazása bátorság vagy sem, az is kiderül a Dömötör Andrással készült R-beszélgetésből, ahol a rendezőt Jászay Tamás kérdezte.
HABSBURG MÁRIA RUHÁJA TEHET MINDENRŐL Beszélgetés Simonovics Ildikóval a Magyar Menyasszony című kiállításról
Simonovics Ildikó mindig hasonló szellemiséggel hozza létre kiállításait – a tárgyakon, a privát történeteken keresztül egy nagyobb korszakot vázol fel, hogy megmutassa a benne élőket, kultúrájukat. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony kiállítása ötszáz éven, ötven kiemelt portrén keresztül mutatja be e félévezred házassági szokásait, tárgyi emlékeit, ismert és ismeretlen
JÁSZAY TAMÁS JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A kultúra biztosan nem pihen a nyáron sem, így aztán a kultúrafogyasztó állampolgárnak sem lesz nyugta: júniusban feszt olvasunk, nézünk, hallgatunk, figyelünk. Szigorúan korosztály- és országhatárfüggetlen ajánló a nyár első igazi hónapjára lapunk főszerkesztőjétől.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
FELSŐFOKÚ OLASZ Rost Andrea koncertje
Múlt szombaton az Egyetemi bérlet zeneakadémiai koncertjén lépett a közönség elé Rost Andrea, valamint mezzoszoprán vendége, Wiedemann Bernadett. Jó tucatnyi olasz operasláger csendült fel e pezsdítő bérleti hangversenyen. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A KIS JEANNE UTAZÁSA Új Munkácsy-kép Békéscsabán
Tavaly ősszel járta be a magyar sajtót a hír: egy svájci gyűjtő eddig ismeretlen Munkácsy-képet ajánlott fel megvételre a festő nevét viselő múzeumnak. IBOS ÉVA CIKKE.
IDEOLOGIKUS POTPOURRI Budafoki Dohnányi Zenekar
Hollerung Gábor vezényletével a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, az Angelica Leánykar és a Honvéd Férfikar Gyöngyösi Levente Istenkép című, Szőcs Géza verseire írt kantátáját adta elő a Zeneakadémián január 27-én. Tanulságos délelőtt volt. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
KÉT DECI VEGYES Budbudas, Waldeck (A) – A38
Kezdjük tán azzal, hogy a Budbudas a budapesti zenei élet egyik legfurcsább, ugyanakkor legüdítőbb képződménye. MINEK KRITIKÁJA.
KIADÓS EMLÉKEK Révay Mór János emlékiratai
A Révai Testvérek a honi könyvkiadás legendás firmája volt. Révay Mór János, a serény és lovagias üzletember 1920-ban jelentette meg irodalomtörténeti érdekű memoárját, amelynek két vaskos kötete reprint kiadásban látott újólag napvilágot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
BEVERT SZEMŰ MESEHŐSÖK Zuhanórepülés – Novák Erik filmje
Ha egy test tehetetlenül hánykolódik a tengeren, eljön a pillanat, amikor egy hullám felkapja, és a sziklának vágja. TEGYI ENIKŐ KRITIKÁJA.
LEHMANN ÚR ÉS A KONTEXTUS Berlin Blues – Budapesti Kamaraszínház
Forgóajtón át jutunk a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Súdiójának apró nézőterére – „egyesével tessenek, mert beszorulnak!” -, amely erre az estére blues-kocsmává alakult, asztalokkal, bárpulttal, a komplett zenekarnak felállított dobogóval, sőt, galériával. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.
A NAGY KALANDOZÓ Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band: Aven Shavale
Külcsín és belbecs nem minden esetben találkozik. A Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band új lemeze, az Aven Shavale viszont pontosan olyan, mint amilyet a borító képei ígérnek. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
ZICHY MIHÁLY, MINDEN OROSZOK ILLUSZTRÁTORA Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” / Nemzeti Galéria
Theophile Gautier döbbenten fedezte föl a magyar festőművészt Moszkvában: meglátta valahol egy képkereskedőnél egy festményét és meg akart ismerkedni vele; beleszeretett a művészetébe és Párizsban ő tette cikkeivel világhírűvé. FORGÁCH ANDRÁS ÍRÁSA.
Hirdetés
TÖRTÉNELMI TÉRERŐ Katona József: Bánk-bán – Krétakör Színház
Nem éppen drámai alkat a magyar. Az indokok között kedvtelve idézzük a 19. századi gyökerek hiányát: Vörösmarty, Madách és Katona egy-egy játszhatatlannak mondott művével kimerül nemzeti drámairodalmunk. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
PANNON BÁBSZÍNHÁZ Kovács-Mohácsi-Mohácsi: 56 06 / őrült lélek, vert hadak – Kaposvár
A hazai kritikaírást is szokatlan feladat elé állította a nagy port kavart kaposvári előadás, a Mohácsi-testvérek tiszteletlen tisztelgése 1956 előtt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
SZERELEM, SZERELEM, ÁTKOZOTT… Shakespeare: Romeo és Júlia – KOMPÁNIA
„Júlia felébred a kriptában, s a bontakozó őrület fátylán keresztül végignézi saját történetét.” A sejtelmes mondat a műsorfüzet tartalomismertetőjéből való – s noha a kezdő jelenet be is váltja a fenti ígéretet, tomboló őrületre, kriptahangulatra nem kell számítani. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
SZTORIBAN VAGYUNK Térey János: Asztalizene / Radnóti Színház, POSZT 2008
Ironikus közhelyparádé, líraian áthevített örök és időszakos emberi ócskaság, valamint fád jelenünk gunyoros koturnusra állítása a Radnóti színpadán. Az Asztalizene előadása ritka mulatság. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
SZÁMOK, IDŐKÉPLETEK Mándy Ildikó: Öőt; Időtolvajok
Az idei Alternatív Thália Projekt nyitónapján Mándy Ildikó két korábbi koreográfiája vendégeskedett a Thália Új Stúdiójában: az Öőt és az Időtolvajok. Kínai számmisztika és időlabirintus egy estén. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA.
KÁPRÁZAT Frenák Pál Társulat: Apokalipszis-Frisson
Csirkefej, gázálarc, kényszerzubbony, piros festék: az Apokalipszis kelléktára Frenák-módra. Az Apokalipszis-Frisson lenyűgöző, kegyetlen előadás, erős és emlékezetes. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
VADÁSZAT SzólóDuó Fesztivál, 2008
A SzólóDuó Fesztiválra egyértelműen vadászni megy az ember, és nem kell negyven vadról álmodozni, bőven elég egy. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
„VÁRJUNK MÉG EZZEL, TAMÁS” Cseh Tamás. Bérczes László beszélgetőkönyve
Az életinterjúknak általában létezik egyfajta bejáratott, lineáris menetük. Bérczes László és Cseh Tamás, noha időrendben rajzolják föl a pályaképet, mégis eltérnek a bevált sémától. Jó okkal teszik. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.
VIHAROS KRITIKÁK Osztrovszkij: Vihar / Maladype-Bárka – POSZT 2008
A kritikusokat szemmel láthatóan leginkább maga a választás lepte meg: az egyedülálló rituális színházával nevet szerzett Balázs Zoltánnak Ghelderode, Genet vagy Ionesco után vajon mi keresnivalója van a XIX. századi orosz realizmus jelesénél, Osztrovszkijnál? JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.