A Boldogságnovellák alcímmel ellátott kötet sajátos megvilágításban láttatja a mindennapok kisembereit. Leguralkodóbb jellemvonásuk egy olykor elvont értelmű hűség, az indokolatlannak tűnő ragaszkodás életük megszokott körülményeihez és személyeihez. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Sántha József
A HŰSÉG HAJÓTÖRÖTTJEI
ACZÉL, A „KERÍTŐ” Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz
Míg előző regényében az ördöggel, mostani művének első mondatában csak a testével köt szerződést az elbeszélő-főhős. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
ÖRDÖG, ANYAJEGGYEL Herta Müller: A róka volt a vadász
A közelmúlt zárójeleit felbontani íróilag mindig roppant kényes feladat. A cselekmény gombolyítása az olvasó által túlságosan is jól ismert környezetben történik, az adott korról, a romániai diktatúra végnapjairól művek sokasága számol be. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
„IDE NEKEM AZ OROSZLÁNT IS!” Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
A fellengzős kritikai dicséretekkel körbestemplizett kötet a maga módján tényleg káprázatos olvasmány, és élvezetes órákat kínál az igényesebb olvasóknak is. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
DE MIÉRT KLÓR? k.kabai lóránt: klór (versek valakinek és bárkinek)
Miért? Kérdezhetné az olvasó, amikor ez a roncsoló anyag minden szerveset elpusztít, minden felületet élettelenül tisztává tesz. Semmiképpen nem ennyire radikális k.kabai költészete, még ha vannak is benne megrázó életproblémák. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
HOLT SZEMEK TÜKRE Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai
A mívesen megírt, nagy gonddal összeszerkesztett, filozófiával és regényelmélettel sűrűvé párolt regény olvasása közben kérdések tucatjai fogalmazódnak meg az olvasóban, amelyekre nyugtalanító módon sohasem kap kielégítő magyarázatot. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
„FÉRFIURÓL SZÓLJ NÉKEM, MÚZSA” Francis Shelton: Különleges küldetésem
Ritka dolog, ha egy terjedelmes memoár minden mondatával egyetérthetünk, ha valaki úgy mutatja be esendőségét, hogy semmiképpen nem akar ezzel érdemeket szerezni, nem tör vele írói babérokra, sőt szenzációval sem szolgál. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
HÁROMBÓL EGY Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben
A magyar származású jeles amerikai irodalmár különös feladatra vállalkozik, amikor a mai magyar irodalom három prominens személyiségét egy jeruzsálemi könyvvásáron tett látogatásuk ürügyén Izraelről, az ott ért benyomásaikról és a ma újra éledő antiszemitizmusról faggatja. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
AZ ÁLLANDÓSÁG VÁLTOZATAI Füst Milán: A kis Tahtúr története
Füst Milán meséi szervesen illeszkednek idősebb kori életművébe. Joggal kérdezhetjük, valódi meséket írt-e, vagy csak verseinek és kései irodalmi munkásságának a mese foglalatába illesztett kis remekei ezek? SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
A KITÖMÖTT VADÁSZ Krasznahorkai László: Az utolsó farkas
Egy lecsúszott német filozófiaprofesszor a berlini törökök lakta környék Sparschwein nevezetű kocsmájában hosszú monológban számol be a magyar csaposnak hirtelen-váratlan ajándékba kapott dél-spanyolországi meghívásáról. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
GUMIELEFÁNT Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész. Esszék és kritikák
Második kritikakötetében Bán Zoltán tovább színesíti azt a nagyon egyéni, sajátosan különc, a bő két évtizedes kritikusi tevékenységével maga által gondosan kidolgozott figurát, amit eddigi pályafutása során megismerhettünk. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
VAKVILÁG Ferdinandy György: Csak egy nap a világ
Három év harminchárom novellája, de egy egész élet keresztmetszete a kötet. Az író kalandos vándorlásainak töredék-dekameronja. „Az idő szintjei” (Kálnoky) és a közöttük közlekedő emlékezet folytonos én-keresése. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
A TESTADÓ Szőcs Géza: Beszéd a palackból
A neves költő kötete az Irodalmi Jelen folyóiratban megjelent rövidebb írásaiból válogat. A palackba zárt levél romantikus képzeteket kelt, hiszen leginkább a lakatlan szigetre vetődött magányos hajótöröttre gondolhatunk, aki így akarja eljuttatni üzenetét a távoli világba. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
FEJÉN EGY MATRAC Gróf Nádasdy Borbála: Zagolni zabad?
Furcsa, ellentmondásokkal teli könyv Gróf Nádasdy Borbála emlékirata, amelyben a híres történelmi család sarja a születésétől (1939) az országból való távozásáig (1957) meséli el életét. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
PÁRBAJKÓDEX? Az olvasó lázadása? – Kritika, vita, internet (Szerk. Bárány Tibor, Rónai András)
A mai magyar kritika helyzetét vizsgáló kötet a témáról tartott konferencia anyagát és az ehhez kapcsolódó írásokat gyűjtötte egybe. Úgy tűnik, mintha a kilencvenes évek elején lezajlott vitához képest kevesebb munícióval szálltak volna küzdelembe legjelesebb kritikusaink. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.