A nem túl távoli jövőben a világ kaotikus hely. Mindennaposak a bombatámadások, az utcán félkatonai csapatok masíroznak. Egy férfi elvállalja két nőnek, egy fiatal lánynak és kísérőjének a megmenekítését. Kiderül, hogy a lány az emberiség sorsát befolyásoló adománnyal bír. RUPRECH DÁNIEL ÍRÁSA.
Zord, sziklás táj női alakkal. „Magány” – tájékoztat egy felirat. Valakinek úgy hozta a sorsa, hogy mindent maga mögött hagyjon, és a világ újrafelfedezésére induljon. RUPRECH DÁNIEL KRITIKÁJA.
A Dialëktus Fesztivál szekcióinak műfaji kettéosztása dokumentum- és antropológiai filmekre érzékelteti az eltérő módszereket, de nem fedi le teljesen az ábrázolás-technikák különbözőségeit. A versenyfilmek a valóság megformálásának módjai mentén válnak igazán érdekessé. RUPRECH DÁNIEL BESZÁMOLÓJA.
Joaquín Oristrell könnyed vígjáték nyelvén árulja el a termékeny élethez szükséges csipetnyi titkát: érzelmeket pezsdítő ízeket kever ínyencségeket ihlető szenvedélyekkel. A kevés alapanyagból kellemes, ám nem elég zamatos filmet alkotott. RUPRECH DÁNIEL KRITIKÁJA.