 Johnny Depp és Penélope Cruz |
Évtizedeken keresztül, ha kalózok bukkantak fel a vásznon, valami fura törvényszerűség miatt borítékolható volt a bukás. Ráadásul mivel ezek a filmek nyílt vízen, óriási díszletek között játszódnak, eleve óriási anyagi kockázatot jelentettek a stúdiók számára. Ki gondolta volna, hogy egy disneylandi látványosság feldolgozása nem csupán sikeres lesz, hanem a maga nemében klasszikussá is válik? A Karib-tenger kalózai – A Fekete Gyöngy átka nem bízott semmit sem a véletlenre: rendkívül ügyesen ötvözte a kalandfilmet a fantasyval, a komédiával és némi horrorral, a kalózok mellett zombik is voltak benne, sőt: zombikalózok. A fordulatos történet, pazar látvány és ötletes akciójelenetek mellett bemutatta Jack Sparrow kapitányt is – a Johnny Depp által zseniálisan megtestesített Sparrow azóta teljesen eggyé vált a Karib-tenger kalózai filmekkel – sőt, ő maga lett a sorozat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy olyasféle ikonikus figura lett belőle, mint Indiana Jones vagy John McClane.
A Fekete Gyöngy átka óriási sikere természetesen folytatásra ösztönözte az alkotókat, és ahogy ez lenni szokott, a Holtak kincse jóval nagyszabásúbb lett. Olyannyira, hogy bizony elég magasra is tették a lécet: Davy Jones és irtóztató-csodálatos Bolygó Hollandija, a Kraken és a film végi kardpárbaj a vízimalom-keréken csúcsra járatták mindazt, amit egy ilyen fantasy-kalandfilmből ki lehet hozni. A forgatókönyvet is kacifántosabbra vették, és kialakították a sorozat jellegzetes hangulatát is.
 Jelenet a filmből |
Ezt nem nagyon lehetett fölülmúlni a trilógia záró részében, A világ végén-ben mégis megpróbálták. A mindenki elárul mindenkit típusú történet követhetetlenné vált, a korábbiakra rálicitálni kívánó látványosságok pedig éppen a kényszeres grandiózusság miatt váltak felejthetővé. Mindezek ellenére még így is remek szórakozást nyújtott a film.
Noha a trilógia véget ért, a szálakat lezárták, csak nem tudták megállni, hogy ne hagyjanak lehetőséget a folytatásra. Jack Sparrow megkaparintott egy térképet, amelyen feltüntették az Ifjúság Forrásának helyét – így a harmadik rész végén elindult, hogy felkutassa.
Ezzel el is érkeztünk az Ismeretlen vizeken alcímre hallgató legújabb kalandhoz. Sparrow továbbra is a forrást keresi, ám nem egyedül: a spanyolok, majd az angolok is hajókat küldenek a titokzatos sziget felé (az angol csapatot Barbossa – Geoffrey Rush – vezeti), ám a rettegett kalóz, Feketeszakáll (Ian McShane) is útnak indul, hogy a többiek előtt magának kaparinthassa meg a halhatatlanságot. Egy elfuserált kiszabadítási akció után Jacket régi szerelme, Angelica (Penélope Cruz) a kalózkapitány hajójára hurcolja, hogy csellel rávegye az együttműködésre.
Gore Verbinski, a trilógia rendezője alaposan kikalózkodta magát, így helyébe a Chicagót és az Egy gésa emlékiratait jegyző Rob Marshall került – teljesen érthetetlen módon. A Karib-tenger kalózai alapvetően látványos, eszetlen kalandfilm, burleszk-elemekkel, szédítő akciójelenetekkel és sajátos hangulattal – nos, mindez hiányzik az új epizódból. Marshall egyszerűen képtelen akciót rendezni: a kardpárbajok unalmasak, Jack Sparrow londoni menekülése suta és ritmustalan, a szirének éjjeli támadását pedig követhetetlenné vágták. A látványosnak szánt részek épp nem azok, s kivétel nélkül meglehetősen szerényen néznek ki.
Úgy általában visszavettek a látványosságokból: a forrást rejtő sziget ugyan tényleg gyönyörű, és Feketeszakáll hajója sem fest rosszul, ám a Bolygó Hollandi után ócska ladik csupán. Az előzetes reklámanyagokban mutogatott szirének pedig – mint az aktuális rész főattrakciói – apróhalak a polipfejű Davy Joneshoz és válogatott legénységéhez képest. Néhány zombi is felbukkan, de teljesen jelentéktelenek.
A forgatókönyvírók Tim Powers azonos című regényét dolgozták át (a pletykák szerint már A Fekete Gyöngy átkához is felhasználtak belőle motívumokat), talán emiatt történhetett meg, hogy a kevés eredeti szereplő is furcsán viselkedik, mintha nem önmaguk lennének. Még maga Jack Sparrow is unalmasabb, olykor úgy érezni, hogy nincs is semmi funkciója, csupán azért van jelen, mert mégis csak egy Karib-tenger kalózai kalandot látunk. Ez a szürkeség az új karakterekre is jellemző: Feketeszakáll, aki elvileg minden idők leggonoszabb kalóza, szinte teljesen súlytalan figura, csakúgy, mint (állítólagos) lánya, Angelica – a Sparrow-val közös jeleneteikben pedig nincsen semmi tűz, cseppet sem érezni, hogy valami szenvedélyes románc lenne közöttük. A mellékszereplők olykor egyenesen kínosak, élen a tenyérbe mászó, fiatal misszionáriussal.
Felvillan ugyan néhány remek ötlet, de egészében véve kisszerű, unalmas és indokolatlanul hosszú film az Ismeretlen vizeken. (És természetesen 3D-s, ami lassan már magától értetődően nem több parasztvakításnál.) Az utolsó néhány perc újabb folytatást sejtet – és ebben, itt a legvégén jelenik csak meg a hamisítatlan Karib-tenger kalózai hangulat. Ez a néhány jelenet kiváló bizonyítéka annak, hogy milyen élvezetes is lehet egy jó Jack Sparrow-kaland. Ezt most elszúrták, de van még lehetőség a sorozatban.
Vö. Gyárfás Dóra: Jack Sparrow, az energiavámpír
Csiger Ádám: A Karib-tenger bohócai