Woody Allen negyvenkilencedik nagyjátékfilmje, a Rifkin fesztiválja könnyen emészthető, önironikus darab, az elmúlt évtized termését tekintve pedig talán az egyik legviccesebb. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Az átpolitizálódott magyar színpadokon egyre kevesebbszer találkozni merész, szókimondó, totális színházzal. Az alkotók inkább csak utalásokban és a nézőkkel való összekacsintásokban végeznek partizánmunkát. De vajon tényleg csak ennyit engedhetnek meg maguknak a magyar színpadokon dolgozók? HORNOK MÁTÉ KRITIKÁJA.
Woody Allen 1992 nyarán állítólag molesztálta a nevelt lányát, az akkor hét éves Dylant a család connecticuti nyaralójában. Az HBO négyrészes dokumentumfilmje, az Allen kontra Farrow egy harminc éve húzódó ügy végére próbált pontot tenni, de csak kétségeket ébresztett. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Ami Woody Allennél szíven ütött, azt a Belvárosi vígjátékában alaposan kinevethetjük. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Kudarc, kudarc, kudarc és kudarc. Ezt ismételgeti a darab közepe táján a bogaras feltaláló, élete valamennyi tényezőjére célozva. Odáig az előadás sem épp diadalmenet, és sokkal sikeresebbé később sem válik. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A katasztrofális és a zseniális között csapong Woody Allen első tévésorozata, amelyben a 81 éves rendező a terrorizmus körüli diskurzushoz is hozzászól. Fanyarul, humorosan. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Az éves rendszerességgel jelentkező új Woody Allen-mozi, az Abszurd alak nem fogja újraírni az életművet. Kellemes, ám feledhető szórakozást nyújt. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Woody Allen ismét jó formában. A Káprázatos holdvilág old school vígjáték, pontosabban nosztalgikus húrokat pengető romcom a mester kedvenc témáival. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A 2010-es évek eddigi legjobb és legfontosabb magyar filmje arról szól, milyen a 2010-es évek Magyarországán élni és felnőni – és ezen nevetni is képes. Az elsőfilmes Reisz Gáborral formai játékosságról, gerilla filmkészítésről és a fiatal rendezőgenerációról beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Woody Allent újfent megihlette egy klasszikus. Legújabb mozija, a Blue Jasmine Blanche DuBois alakját gondolta újra a gazdasági világválság közepén. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Kedvenc New York-i neurotikusunk – aki már nem vörös hajú, de még mindig szemüveges – európai körútja során útba ejtette már Londont, Párizst és Barcelonát, most pedig Rómában időzött egy kicsit. A Rómának szeretettel című legújabb szösszenete nem lesz a kedvencünk, valami miatt mégis jól szórakoztunk rajta. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A mester legújabb mozijában a hamis pátosz és nosztalgia ellen emel szót – mindezt a megszokott stílusában. Nem rossz film az Éjfélkor Párizsban, de ilyet már „ettünk”. Vagy mégsem? HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Woody Allen legújabb filmjében egy jósnő komoly befolyást gyakorol a szereplők életére. Ám nem egészen úgy, ahogy elvárnánk. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Amikor a Kairo bíbor rózsájának sztárja egy csodálója kedvéért lelépett a vászonról, létezővé vált mindaz, ami addig csak a mozitermek sötétjében jöhetett létre. RUPRECH DÁNIEL KRITIKÁJA.