Amikor Kost kisasszony, ez a keményen dolgozó altesti munkás bemutatja a társaságnak frissen szerzett vőlegényét, a kissé bárgyú, nem éppen szavakész fiatalembert, Heinrich Himmlert, gondolhatunk, amire akarunk. Szabadság van. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Vörös Róbert
„…VAGY NEMZETI LESZ, VAGY…”
EMELKEDŐ KEZEK Masteroff-Ebb-Kander: Kabaré / Margitszigeti Színház
Egy valamirevaló Kabaré-produkciónak, legyen az film vagy színházi előadás, mindig erőteljes halálszaga van. Ha netán nem lenne, félreértik az alkotók az alapanyagot. Béres Attila rendezéséből torkot kaparó félelem árad, s ez velünk is marad, úgy, hogy a sziget fölötti szél sem tudja eloszlatni azt. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
CSÁTH BŰVKÖRÉBEN Csáth és démonai / Vígszínház
A harminchárom évesen öngyilkossá lett, önpusztító polihisztor zseni, Csáth Géza élete kész regény, s irodalmi-színházi-filmes feldolgozásért kiált. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
ÁLLATSIMOGATÓ Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor: Mágnás Miska / Vígszínház
Azon gondolkodom, hű tükre-e a Vígszínházban jó ideje folyó munkának ez a legújabb premier, a Mágnás Miska. Amelyben jószerével egyetlen hozzávaló, egyetlen énekhang van a helyén. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
PIROSKA „Emberi hang…” Molnár Piroska zenés színházi estje / Rózsavölgyi Szalon
Fehér ingben, vörös nyakkendősen vártunk sorunkra a júniusi hőségben. S figyeltük őt. Föltűnt ugyanis egy copfos lány Békés megye versmondói között. Róla mondták, hogy hű!… Lestük tehát. Akkor, a kicsikhez soroltan, nem hallhattam. De láttam. GABNAI KATALIN ÍRÁSA.
A MÉDIUM Shakespeare: Hamlet / Vígszínház
Jöjj el, szabadság, mondja tagolt, pontos értelmezéssel a színészkirály a József Attila-verset az előadásban. A négy évszázados tragédia, s a harmincas évek súlyos látlelete a mába ér. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
A JÓZAN ÉSZ KIMENT Shakespeare: Lear király / Radnóti Színház
Talán lehetne még segíteni ezen, lehiggadva, belátva, elismerve a hibát. De az uralkodó rendszerébe egyszerűen nincsen beleépítve a korrekció lehetősége. Ezért fog erre rámenni minden és mindenki. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
MERI VAGY NEM MERI? Georg Büchner: Danton halála / Vígszínház
Kettészakadt ország fölött marakodó honatyák, honvédő kormánypártiak és idegenszívű ellenzékiek, mindeközben kenyeret és munkát követelő nép. Hol játszódik Alföldi Róbert új rendezése? Természetesen Franciaországban, 1794-ben. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
SZNÚKER Klaus Mann: Mephisto / Nemzeti Színház
Vörös, barna, fekete függönyök ereszkednek, emelkednek, nyílnak, zárulnak. A fent, lent, előtér, színpadmély: a lejtmenetbe kapcsolt történelmi valóság színjátékként fordul mind a négy égtáj irányába. Színjáték két részben. Mégis szünet nélkül. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
GYEJSZTVUJUSIJE LICÁ Anton Csehov: Sirály /Nemzeti Színház (Gobbi Hilda Színpad)
A címbeli kifejezés – Действующие лица – oroszul annyit tesz, mint magyarul Makai Imre fordítása elején a Személyek felsorolás. A Nemzeti premierjén a színmű valamennyi alakjával együtt mindenki „szereplő”, aki csak jelen van a teremben. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
KESZKESZE Szirmai-Bakonyi-Gábor: Mágnás Miska / Szegedi Szabadtéri Játékok 2012
Lehet játszani a számokkal, lehet buherálni is őket, ha azt akarjuk látni, de főleg láttatni, hogy dől a nép a színházba – ettől még az marad a makacs igazság, hogy az irdatlan méretű szegedi szabadtéri színpadán csak a Mágnás Miska hozta a nézőket, és az sem könnyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
BÓDULAT HÍJÁN Duras-Vörös: Nyáron, este fél tizenegykor / FÜGE, Trafó
Mind inkább megszokja az ember, hogy a színházi alkotók egy része színpadra adaptálhatatlan epikai műveket visz színre. A megszokásért cserébe viszont elvárásai is nőnek: különleges, formabontó, a színházi nyelv kifejezési lehetőségeinek határait kereső előadásra vágyik. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.