A Man Booker-díj mellett a 2019-es Nobel-díjat is elnyerő Olga Tokarczuk nagyregénye Jakub Frank 18. századi misztikus zsidó eretnekmozgalmának története. Valóságos helyszíneken mozgatja valóságos történelmi szereplőit, élükön a híveit a kikeresztelkedésig szédítő szélhámos vagy próféta Jakubbal. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Hogyan reagáltak a járványra a könyvkiadók és az olvasók? Mi az új helyzet hosszabb távú kimenetele? Három kiadó háromfajta útja.
Résztvevők: Dian Viktória (Athenaeum, Partvonal Könyvkiadó), Érsek Nándor (Scolar Kiadó), Gál Katalin (Vince Kiadó / Vince Books, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete)
Moderátor: Merényi Ágnes
Azt hittem, recenziómat azzal az eszmefuttatással fogom kezdeni, vajon miért sorolta Kosztolányi Dezső a tíz legszebb magyar szó közé az „anyatej”-et. Hasznosak az efféle kritikusi fogódzók, egész gondolatmeneteket lehet rájuk felfűzni, és az ember még a műveltségét is megcsillogtathatja. Nagy kár, hogy Kosztolányi egyetlen összetett szót sem sorolt az általa legszebbeknek tartottak közé, ilyenformán az „anyatej”-et sem. TAMÁS ZSUZSA RECENZIÓJA.
Bierbauer (Borbíró) Virgil építész a Kelenföldi Hőerőmű kapcsán jut erre a meghökkentő következtetésre. Az 1927-33 között épült létesítményről készült fotók alátámasztják érvelését: az üveggel fedett kapcsolóteremből tényleg csak a jedi lovagok tanácsa hiányzik. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
A design azt jelenti, hogy menő, vagy nem? – néz rám elbizonytalanodva fiatal barátom, akinek reflexből azt válaszolom, hogy nem. Aztán amikor elkezdem nézegetni a Design Kézikönyv képeit, rájövök, hogy de, a design tényleg a menő dolgok gyűjtőfogalma. IBOS ÉVA CIKKE.
Imponáló kiállítása és gazdag képanyaga a könyvszekrények díszévé teszi e kötetet. Ám mint történeti összefoglalás gyarló, s legfőbb érdekessége abban rejlik, hogy a honi színháztörténet-írás majd’ mindahány problémája kiolvasható belőle. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.