Manapság nem sok értelme van meghúzni a határvonalat amatőr és profi között, hiszen sem a magas költségvetés, sem a képzettség nem garancia revelatív előadások létrejöttére. A pénz helyett a legfontosabb hozzávaló az ötletesség, a merészség és a kockázat. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA.
Tasnádi István
MEZÍTLÁBAS ROBIN PAJTÁSOK
NEM MŰVÉSZET, CSIRKE A fajok eredete / Sirály, Nézőművészeti Fesztivál 2011
Ki rendezhetne jobb filmet a csirkéknek Mucsi Zoltánnál? Ki írhatna viccesebb dialógusokat egy pszeudo-darwinista komédiához Tasnádi Istvánnál? Minden adott a durranáshoz, mégis csak egy pukkanás a vége. NAGY GERGELY MIKLÓS KRITIKÁJA.
DESZKA, PUZZLE IV. Deszka Fesztivál, Debrecen
Egyenletesen színvonalas mezőny, néhány kiugróan izgalmas előadás, meg tartalmas beszélgetések-viták jellemezték az idei, immár negyedik Deszka Fesztivál első négy napját. KOVÁCS DEZSŐ BESZÁMOLÓJA.
SZÁLKÁS III. Deszka Fesztivál, Debrecen
A kortárs magyar dráma színpadon előadva cirka másfél órát vesz igénybe, szünet nélkül játsszák egy szűk, klausztrofób térben, és arról szól, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk – szerelemben, munkában, életvitelben és gondolkodásban egyaránt. Vagy nem. JÁSZAY TAMÁS ÖSSZEFOGLALÓJA.
„ÖREG VAGY” Tasnádi István: Fédra Fitness / KoMa Társulat – ALKA.T, POSZT 2009, DASZSZ 2009, KDF 2009, dunaPart Platform 2011
Beavató színházként, színpadot sose látott tizennyolc évesek számára tökéletes választás lenne a fitneszterembe helyezett, testépítők világában játszódó Phaidra-történet. Csak valahogy el is kéne csábítani őket az előadásra. KOVÁCS BÁLINT KRITIKÁJA.
SZOBAFÓBIÁK Szputnyik Hajózási Társaság: Bérháztörténetek 0.1 / MU Színház, 7. Nemzetközi Kortárs Drámafesztivál, POSZT 2009
Bútorozatlan szobában találja magát a MU Színház kamaratermébe érkező néző. Matrac, szék – más nemigen kerül a relatíve tágas térbe. Ez a szoba a cselekmény helye, merthogy a Szputnyik előadása – némiképp ellentmondva önnön címének – nem a házra, hanem a lakásra fókuszál. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
SEM PARA, SEM VARIETÉ Tasnádi István: Paravarieté / Yorick Stúdió, Marosvásárhely
Amikor Ezerarcú Fregoli üdvözöl bennünket, még nem gyanakszunk. Aztán lemegy egy szám, kettő, három, s a közönség tagjai mind dermedtebben néznek egymásra; mintha nem egészen hinnénk, hogy azt látjuk, amit látunk… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
A HATODIK ÉRZÉK HIÁNYA Tasnádi István: Tranzit / Hevesi Sándor Színház, III. Deszka Fesztivál
„Ultramodern darab – mondja a színházból kifelé jövet az ismeretlen néző (a kritikus pedig hallja és elteszi magának) –, a félelmeinkről szól.” Ez is egy megfontolandó vélemény Tasnádi István Tranzit című színművéről. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
GRAPEFRUIT, KŐ Tasnádi István: Magyar a Holdon / III. Deszka Fesztivál
Minden magyar állampolgárnak jár egy telek a Holdon, hiszen a földi létet elviselhetetlenné tettük. A felparcellázás megtörtént; afrikai, ázsiai és óceániai holdbéli telekszomszédaink lettek, és maradtak a románok és a szlovákok. Egy jóságos cég állja az utazási költségeket. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
LEHMANN ÚR ÉS A KONTEXTUS Berlin Blues – Budapesti Kamaraszínház
Forgóajtón át jutunk a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Súdiójának apró nézőterére – „egyesével tessenek, mert beszorulnak!” -, amely erre az estére blues-kocsmává alakult, asztalokkal, bárpulttal, a komplett zenekarnak felállított dobogóval, sőt, galériával. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.