Beletelik egy kis időbe, míg a néző képes meghatározni, hogy tulajdonképpen mit néz éppen. Indulatos ismeretterjesztés, csúfondáros tudománytörténet vagy revüparódiának álcázott, lázító asszonyszínház ez? Egyelőre mindenből egy kicsi. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Szamosi Zsófia
A KEDÉLYKÓR GYÓGYÍTÓI
NEM VAGYOK EGY ELVETEMÜLT UNDERGROUND FIGURA Beszélgetés Szamosi Zsófiával
Hosszú társulati lét után évek óta szabadúszóként dolgozik Szamosi Zsófia. Filmes sikerek, díjak, jó színházi munkák, meg olykor a csendek rajzolják most a pályáját. Színházról, filmezésről, vágyakról is beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
OSCART NEKI! Mindenki
Nem lepődnénk meg, ha a Mindenki nyerné a rövidfilmes Oscart. Szuper kis film, és a témája Amerikában is húsba vág. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
MINTHA NAPOZNÁNK PanoDráma: Pali / Katona József Színház Sufni
Idősebbek emlékezhetnek azokra a kötött kardigános, erős dohányos, elszegényedett úriasszonyokra, akiknek ujjai megvastagodtak bár a kétkezi munkáktól, az arcuk mégis mintha valami finom háló mögül látszott volna csak, s fülükben mindig ott volt a tompa fényű tekla-klipsz. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
BOHÓZAT HULLÁVAL Alfonso Paso: Hazudj inkább, kedvesem! / Budaörsi Latinovits Színház
Becsukja, kinyitja, felkapcsolja, lekapcsolja, felemeli, lép vele kettőt, visszamegy, visszateszi, rárakja, letakarja, aztán lazán úgy tesz, mintha nem is lenne hulla az ágy alatt. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
ÉLET ÉS AZ ÉLET VÉGE A SZÍNPADON PanoDráma – Magyar Hospice Alapítvány: Nincs sírás, nincs semmi, avagy „Haló, itt egy emberről beszélünk!” / Radnóti Színház
Mindenki ismer olyat, aki ismer olyat, aki személyesen érintett. Ha még nem, valószínűleg fog. Esetleg maga is érintett. Ha most nem, hát még lehet. És ha nem így, akkor máshogy, de előbb-utóbb mindenkinek készen kell rá lenni. Az élet végéről, a daganatos betegségekről lehet dokumentumszínházat csinálni? Lehet. Érdemes. Kell. A PanoDráma mutatja, hogyan. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA.
PILLANATKÉPEK A MOSTBÓL II. MOSTFeszt / Jászai Mari Színház, Tatabánya
Második alkalommal rendezi meg a Tatabányai Jászai Mari Színház a MOSTFeszt-et, a Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivált. Erős mezőny, mélyrétegig ható előadások, a válogatásban megfontolt koncepció, következetesség és igényesség jellemzi a szervezők munkáját. SZEMERÉDI FANNI BESZÁMOLÓJA.
„ELLENTMONDÁSOS FILMET AKARTUNK” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
Az éjszakám a nappalod thriller is, meg fekete komédia is. Debütfilm, ami 269,5 milliós állami támogatásból és egy sokat fejlesztett forgatókönyv alapján készült. Ketten jegyzik íróként és rendezőként, ami nem csak itthon ritkaság. CSIGER ÁDÁM INTERJÚJA.
ÉLET A TITKAINK UTÁN Bárkibármikor /Pintér Béla és Társulata, Átrium
Miközben a méretes tapsvihar után jöttünk kifelé a legújabb „Pintérbélabemutatóról”, néhány csalódott kommentárt hallván arra gondoltam: igazi istencsapása kiemelkedő, zsigerekbe égő előadást rendezni, mert a közönség attól fogva nem éri be kevesebbel. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A SZOCIALIZMUS MINT OLYAN Pintér Béla: Titkaink / Pintér Béla és Társulata, Szkéné
Röhögünk rajta, pedig sírni kellene. A bornírt, ócska, ostoba, kisszerű világon, amit az előadás bemutat. S amiben, nem mellesleg, évtizedekig éltünk. (Mármint némely korosztályok.) KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
ILYEN NAGY SZERELEM A szív hídjai / Orlai Produkció – Belvárosi Színház
Újabb moziklasszikust hozott elénk Orlai Tibor Belvárosi Filmszínháza: Clint Eastwood és Meryl Streep közös jutalomjátéka kevésbé tűnt hálás alapanyagnak László Zsolt és Udvaros Dorottya számára. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
MÉG EGYSZER, ELÖLRŐL Hungarian Showcase 2013 / Szombat, vasárnap, hétfő
Először meglepődöm, aztán arra gondolok, hogy nem lesz ez így jó, végül pedig belenyugszom: ha egyszer ez a helyzet, akkor miért is kellene úgy tennünk, mintha minden rendben lenne a magyar kultúra háza táján? JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ.
GONDOLKODNI ÉR PanoDráma: 174/B – Az igazság szolgái / Trafó
A 174/B egy fontos, a közgondolkodást és a magyar társadalom állapotát jellemző ügyet helyez reflektorfénybe. Az előadás fő célja mégsem az igazságszolgáltatás, hanem az, hogy a néző – reflexszerű válaszok helyett – átgondolja, feldolgozza: megélje az igazság(ok)hoz vezető ut(ak)at. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
A TENGERPARTRA KIFEKSZIK A TENGER Én egy szemüveges kisfiú vagyok – Kék Művészügynökség
Nem előnytelen az egy óra húsz percet szünet nélkül felölelő előadás számára, ha szokatlan helyszínen vagy szokatlan időpontban játsszák. Ősbemutatóként a Művészetek Völgyében, később az Új Színházban és a TÁP Színház rendszeres játszóhelyén volt látható, aztán este tízes kezdéssel a Gödörben. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.