A Sünteknősből kiderül, hogy hiába a szülő didaktikai hevülete, a csemete olykor éppen a zsákmányállatokkal barátkozik össze. A Stúdió K-ban a barátság nagyvonalúan felülírja az éhséget. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
Stúdió K
FIAM, A VACSORÁDDAL BARÁTKOZOL?!
JELENETEK EGY-KÉT HÁZASSÁGBÓL A vadőr – vadászat, kohászat vadvirágokkal / Stúdió K Színház
A Pokoli kamaradarabok harmadik epizódja – az alkohol és a tehetség(telenség) problematikája után – „a szenvedély szenvedéstörténeté”-ről, „az ágy titokzatos tárgyá”-ról regél színpadi keretek között. Wragby és Tevershall sincs sokkal messzebb, mint Petuski. MOLNÁR ZSÓFI KRITIKÁJA.
MI VAN AZ AJTÓ MÖGÖTT? Zalán Tibor: Az aranykulcs / Stúdió K Színház
Burattino kalandjai egy titokzatos ajtó köré szerveződnek. Zalán Tibornak az Aranykulcsocska című Pinokkió-parafrázis nyomán írt meséjében is ez a fő motívum. Fodor Tamás rendezése érzékenyen bontja ki belőle a (báb)színházi metaforát – nem csak felnőtteknek. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
GYUFALÁNG, MÉCSFÉNY Józanok csendje / Stúdió K Színház
Mesék, amelyek rosszul végződnek címmel jelentek meg nem egyszer Csáth Géza összegyűjtött novellái. Szerelmek, amelyek rosszul végződnek: nagyjából ez a tárgya a Csáth-novellákból szőtt hangulatjelentésnek. A „szerelem” kerüljön idézőjelbe. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
… ÉS A VÉGÉN JÓT NEVET 15. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál / Pécs, EKF 2010
A felszabadult játék, s vele a nevetés is igen kevéssé volt jelen az előadásokban, tán mert a „felnőttbáb-játék” szabadulni akar a könnyedség és könnyűség ódiumától. Pedig hát legalább Huizinga óta jól tudjuk, hogy a játék nagyon is komoly dolog. MILBACHER RÓBERT BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ.
ARCHAIKUS JELEN Szeredás András: Téboly Thébában / Stúdió „K” – Békés Megyei Jókai Színház
A vörös inget és cipőt, fekete nadrágot viselő fiatalember, Dionüszosz már a nézőtér egyik székén ül, amikor magunk is elhelyezkedünk a teremben. A mámoristennel egy platformra, legalábbis egy placcra kerülünk. Ha akarjuk, ha nem. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
FORRADALMI LÁTLELET Stanislawa Przybyszewska: A Danton-ügy / Stúdió „K”
Politika és manipuláció, kenőpénz és terrorveszély, lobbik és korrupció, a jelen bűnei és nyolcvankilenc örökösei népesítik be a Stúdió „K” összes tereit A Danton-ügy magyarországi ősbemutatóján. Akinek nem inge, nem fogja magára venni, a többiek meg úgysem jönnek el. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
SZÖVEG KONTRA LÁTVÁNY Zalán Tibor: Vakkacsa tojások / Stúdió „K” Színház
Ritka, hogy egy sikeres előadás folytatása is sikeres legyen. A Stúdió „K” újabb Zalán-Fodor produkciója megközelíteni sem képes a Rettentő görög vitézt. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
SZERENCSE A SZERENCSÉTLENSÉGBEN Thomas Bernhard: Színházcsináló / Stúdió „K”
Pech. Traugott Buhréval a főszerepben, 1985-ben, Nyugat-Berlinben, a Theatertreffenen láttam a Színházcsináló Claus Peymann által Salzburgban és Bochumban megrendezett ősbemutatóját. FORGÁCH ANDRÁS KRITIKÁJA.
A ZÖLD LIFICTŐL A VÉRENGZŐ TEKNŐSIG V. Gyermekszínházi Szemle, 4. nap / Marczibányi Téri Művelődési Központ
Előadásszám tekintetében a leghosszabb nap a szombati. Duplázások is vannak, Schneider Jankó és Zalán Tibor két előadásban is szembejön. Jól vagyok tartva, csupa igényes előadást látok, egészen változatos erősségekkel. TÓTH ÁGNES VERONIKA BESZÁMOLÓJA.
A REALIZMUS CSAPDÁJÁBAN Tolnai Ottó: Skalpoljuk meg szegény Józsit! / Stúdió „K”
Kérdések sorát fogalmaztam, amikor kijöttem a Ráday utcai színházból: lehet-e három darabból egy negyediket írni? Lehetséges-e Tolnai Ottó drámai szövegeit színre állítani? Mit lehet kezdeni Pesten a „Vajdaság-mitológiával”? Megél-e a színpadon a költészet, az esszé és az elbeszélő próza különös keverékéből születő dráma? A válaszok nem egyértelműek. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
AZ ÜVEGHEGYEN TÚL Hű, de messze van Petuski! / Stúdió „K”, POSZT 2009, Vidor Fesztivál 2009, DASZSZ 2009
Venedikt Jerofejev Moszkva–Petuski című kisregénye nem ivászati kézikönyv, bár annak is felfogható. A remek szöveg olvasása közben a könnyeivel küszködik az ember, kacagva sír vagy fordítva. De nagy kérdés, hogy kívánkozik-e mindez színpadra… Nagymonológ három hangra. MOLNÁR ZSÓFI KRITIKÁJA.
HŐSNEK NEM KELL MELEG HARISNYA Zalán Tibor: Rettentő görög vitéz / Stúdió „K”, III. Deszka Fesztivál, XX. Stúdiószínházi Fesztivál, V. Gyermekszínházi Szemle, DASZSZ 2009, POSZT 2010
„Többet ésszel, mint a karddal, / rólam szól majd minden kardal!” – bizakodik a győzhetetlen Thészeusz, s nem ok nélkül. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
HORROR, VAKULJ! Toepler Zoltán: Korpusz – Stúdió K
A botrányos cicavíziójáról elhírhedt Toepler Zoltán ezúttal egy bölcselkedő rémblődlivel állt elő, és – alighanem sokoldalúságát bizonyítandó – a darab egyik szerepét is enmaga alakítja a Stúdió K előadásában. Hát nem egy Mel Brooks! LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
SZÍNHÁZBA JÖTTÜNK Arthur Schnitzler: A Zöld Kakadu – Stúdió „K”
A nyaktiló működésére emlékeztető gesztusok sűrűn térnek vissza az előadás mozgásvilágában. Pak-pak: karikázva vagdalják a jégcsapretket, sss-sss: erős mozdulattal szelik a kenyeret, sitty-sutty: kézfej metszi a levegőt. Guillotine-elvű világ – társalgóra, büfére méretezve. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.