Négy művésszel, négy művészeti ág képviselőjével beszélgettünk a kiégés általános jelenségéről. Talán nem meglepő, hogy Simon Márton költő, Fábián Gábor színész-rendező, Grosan Cristina filmrendező és Szeri Viktor táncművész nagyon hasonló problémákat vázoltak fel a téma kapcsán. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Simon Márton
A KIÉGÉS MŰVÉSZETE
TAKARÉKLÁNG Kemény Zsófi: Nyílt láng használata
Izgalmas látni, hogyan lépnek az irodalom határvidékéről érkezők a jól ismert, hagyományosabb belső tájak felé. Hogy sikerül az első verseskötet azoknak, akik a költészetet színpadra vitt, felfokozott jelenlétként művelték: vajon sikerül-e ide is magukkal hozni azt az erőt, frissességet, amit ott fel-felkavartak? CSUKA BOTOND KRITIKÁJA.
TUDATOS EMBER, ÖNTUDATOS EMBER Vita a slam poetryről a Revizoron, 9.
A Kiszorultak társadalmi integrációjára jelenleg kevés alkalmasabb kulturális kísérletet látok a slam poetrynél. Ez az ígéret arra is lehetőséget kínálhat, hogy megteremtődjön valami (szükségszerűen alacsony belépési küszöbbel), amit konszenzuális művészetnek nevezhetünk. Ez a kiszolgáltatottak hatalma. Ha ez nem sikerül, akkor lehet, hogy elveszünk. FEHÉR RENÁTÓ ÍRÁSA.
URBÁNUS-HUMANISTA-FEMINISTA MISE Vita a slam poetryről a Revizoron, 6.
A slamvita és slammozgalom néhány alapvető félreértéséről szeretnék írni. Eléggé kritikus leszek, de nem azért, mert bántani akarom a műfajt, hanem mert a slam kibírja. KEMÉNY LILI ÍRÁSA.
SLAM POETRY MISSZIONÁRIUS PÓZBAN Vita a slam poetryről a Revizoron, 3.
Megkockáztatom, hogy egyetértek. Ez persze nem szerencsés, hiszen ez egy vita, nekem is inkább vitáznom kellene valakivel. De nem olyan időket élünk sajnos, hogy arról lehetne vitatkozni, kik jobbak, a sznob értelmiségi irodalmárok vagy a kamaszlány módjára duzzogó slammerek – hogy mindjárt ne csak valami bántót, de valami szexistát is mondjunk. Duzzognak-e a slammerek? Igen. Légy erős, a költők is. Legalább annyit. KAPELNER ZSOLT ÍRÁSA.
„SZÍVE JOGA BÁRKINEK UTÁLNI, AMIT CSINÁLUNK” Interjú Simon Mártonnal
Simon Mártont egyre kevésbé kell bemutatni. Volt Mozgó Világ nívódíjas, megkapta a Móricz Zsigmond Irodalmi ösztöndíjat, első kötetéért a Makói Medáliák Díjat vihette haza. TOROCZKAY ANDRÁS INTERJÚJA.
PÉLDÁUL A SZÜRKÉT Simon Márton: Polaroidok
Képzeljünk el egy fegyelmezett prózaversekből álló kötetet. Nyissuk ki, helyezzünk el benne egy bombát, aztán csukjuk be. A detonáció után nyissuk ki megint, és vegyük szemügyre a kialakult helyzetet. Azt hiszem, hasonló élményben lesz részünk, mint amivel Simon Márton második kötetében találkozhatunk. NÉMETH BÁLINT ÍRÁSA.
EMLÉKEZETBŐL ÖTÖS Pion István: Atlasz bírja
Pion István, fiatal költő mostanában nagysikerű slammerként lép a közönség elé. Sorra nyeri a slam-bajnokságokat, újságíróként dolgozik, és mindennek a tetejébe nemrég a Helikon Kiadónál jelent meg több év anyagából összeválogatott első verseskötete, az Atlasz bírja. Nézzük meg, mennyire is bírja ez az Atlasz! AYHAN GÖKHAN ÍRÁSA.
ELEFÁNTCSONTTORONY A CORVINTETŐN Srácok a nyugati térről / Corvintető
Ha valaki mondjuk öt éve azt állítja nekem, hogy Magyarországon a nem túl távoli jövőben több százan lesznek kíváncsiak egy könyvbemutatóra, ahol a középpontban holmi verseskötetek állnak, valószínűleg szívből és nagy szeretettel kiröhögöm. NÉMETH BÁLINT ÍRÁSA
FÉTISMAJOM ÉS PÓKEMBER A 24. JAK-táborról
A huszonnegyedik JAK-tábort az irodalom és a digitális kultúra tematikája foglalta keretbe. Ennek megfelelően a beharangozás is (részben) videókkal történt. Az egy hét alatt legalább tíz video-tudósítás, több száz kép és rengeteg szöveg is megjelent a táborról, és ez még csak a kezdet. KUPA JÚLIA ÖSSZEFOGLALÓJA.
A LÍRIKUS PROLÓGJA Simon Márton: Dalok a magasföldszintről
A műnemekről elsőben megtanuljuk, hogy hárman vannak, másodikban azt, hogy keverednek, harmadikban szó sincs róluk, negyedikben pluszpont, ha még emlékszünk rájuk. De a bennünk lakó tizenévest nem csak lírai mivoltában ragadhatja magával Simon Márton első kötete. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.