Wes Anderson nem először adaptálja Roald Dahlt. A fantasztikus Róka úr után a sokak által rajongott, mások szerint erősen túlértékelt rendező most négy rövidfilmmel állít emlékművet a termékeny szerzőnek, akinek specialitása az antihősök piedesztálra emelése, és a boldogtalan felnőttben lakozó sértett gyermek bizarr történetekkel való kárpótlása. SUGÁR BERTALAN KÜLÖNVÉLEMÉNYE.
Ralph Fiennes
A NETFLIX MOSSA KEZEIT
GAZDAGOK ÉS SZÉPEK A Bigger Splash
Angol elit négyes héderezik a parányi dél-itáliai sziget medencés víkendházában. És ahogy várható, nemcsak a Nap, hanem az indulatok is felperzselnek Luca Guadagnino vizuálisan pazar, szellemesen talányos filmjében. BÉKÉS BÁLINT KRITIKÁJA.
KÁBÉ CÉZÁR Joel és Ethan Coen: Ave, Cézár! / 66. Berlini Filmfesztivál
Némi humor, némi karikatúra és egyre halványodó önmaguk önkritikus felmutatása a Coen fivérek új, Berlinálén bemutatott filmjében. Az Ave, Cézár! szinte egy film. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
RÁMENŐSEN SZÓRAKOZTAT A Grand Budapest Hotel
Azt mondják, Wes Anderson mindegyik filmje ugyanolyan. Pedig ez nem igaz: Wes Anderson egyik filmje jobb, mint a másik. A Grand Budapest Hotel akár a legjobb is lehetne. Helyette csak a legviccesebb szeretne lenni. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
TISZTES EREDMÉNYEK Szép remények
Hiába, a brit filmipar verhetetlen a XIX. századi regények, s pláne az angol klasszikusok stílusos megfilmesítésében! Paradox módon ez épp olyankor válik a leginkább nyilvánvalóvá, amikor egy szolid gyártmányukra csodálkozunk rá. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.