Azzal nem mondunk semmi újat, ha kijelentjük, hogy amikor színházi esemény zajlik, az társadalmi-politikai történés is egyben. Még akkor is, ha egy adott rezsim kultúrpolitikai irányítása mindent megtesz azért, hogy távol tartsa az égető társadalmi kérdésektől saját korának színházát. OROSZLÁN ANIKÓ RECENZIÓJA.
Prae
AUTONÓM LÉNYEK
IDEIGLENESEN, ÖRÖKKÉ Aaron Blumm: Biciklizéseink Török Zolival
A könyvsorozat 169. darabjaként Aaron Blumm (alias Virág Gábor) kötete komoly eséllyel pályázhatna a „legszebb JAK-füzet” címéért. De nemcsak emiatt fontos. MILIÁN ORSOLYA RECENZIÓJA.
VAKLÍRA Szabó Marcell: A szorítás alakja
A fülszöveg szerint: „ebben csak ennyi köszönet van”, aztán kiderül, hogy négy, jobbára telepes költőnek is megköszöni Szabó Marcell a segítséget. Arra gondolhat az olvasó, hogy ezek szerint a kötetben nincs sok köszönet, ami mindenképpen furcsa reklám. Utólag sajnos kiderül: igaz. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
A MAGYAR SYLVIA PLATH Deres Kornélia: Szőrapa
Egy huszonnégy éves lány, hihetőleg a költő alteregója, mesél húsz évvel ezelőtt elhunyt apjáról. Konokul és megátalkodottan csak erről akar beszélni. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
HUMOROS CSONTVÁZAK A pillangók nyelve – XX. századi galego próza
A Spanyolország területén élő kisebb népek ismertségéről az utazási irodák és a terrorakciók gondoskodnak. A galegók nem tartoznak ide, ők nem robbantanak, mint a baszkok, nem gazdagok, mint a katalánok, és nem is döngetik büszkén a mellüket. Épp ettől olyan szerethetőek. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
LÍRAI DÍLER Pál Dániel Levente: Ügyvezető költő a 21. században
A prae.hu főszerkesztőjének közel egy éve megjelent második kötetének fülszövege szerint a szerző most belevág. Üssük fel és nézzük: mibe is. ZANIN ÉVA KRITIKÁJA.
AKKOR ÉS ÚJRA EKKOR Kele Fodor Ákos: Textolátria
Kele Fodor Ákos első verseskötetének borítóján tizenkét sziromalakba és két gyűrűformába szervezett betűsort követhethetünk nyomon – a szöveg nem innen odáig vezet, hanem körbe: caputtól caputig. SZOLCSÁNYI ÁKOS KRITIKÁJA.
AZ ÁRNYÉKOS OLDAL Bajtai András: Betűember
A második verseskötet elmélyítése, kidolgozása és kimerítése is az első könyvben szuverén költői nyelvvel felvázolt világnak: az átlátszó városba beköltöznek a lakók, s a lírai elbeszélő rezignált iszonnyal veszi tudomásul, hogy mind ő maga, mégis mind idegen. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
MOZGOLÓDÁS ÉS FIGYELEM Prae / Kortárs magyar költészet
A jövőre tíz éves folyóiratban a szokatlan vált rutinná: bátran teret adott marginális témáknak és szerzőknek, most viszont egy megfoghatatlan, örök kérdést, a „kortárs magyar költészetet” állította középpontba. URFI PÉTER KRITIKÁJA.