Ödön von Horváth

SZELLEMI ÉS FIZIKAI UNIFORMISBAN
Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság / Radnóti Színház

„… azt mégsem lenne szabad írnod, hogy a négereket nem kell számításba venni, mármint, hogy meg tudnak-e majd élni, vagy sem. Utóvégre a négerek is emberek” – reagál a Tanár egyik diákja, N. dolgozatára Ödön von Horváth 1937-ben megjelent, a náci Németországban játszódó regényében, az Istentelen ifjúságban. A négerek emberségéről szóló, botrányt kavaró megjegyzés erős pillanata, egyben egyik első látványos konfliktusa a nálunk Kerényi Grácia fordításában megjelent, a magyar közönséget hosszú időn át elkerülő műnek. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MÉGPEDIG NAPJAINKBAN
Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline / TÁP Színház, Három Holló

„Ez a népi komédia a müncheni októberi mulatságon játszódik, mégpedig napjainkban.” – írta Ödön von Horváth a Kasimir és Karoline elejére. A TÁP Színház előadása Nagy Lili rendezésében ugyancsak napjainkban játszódik, és kifejezetten 21. századi kérdések mentén épül fel, ám végül mégsem áll össze egy koherens rendszerré. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

A BÜFÉASZTAL KÖRÜL
Ödön von Horváth: Mit csinál a kongresszus? / Katona József Színház

Ödön von Horváth 1929-ből keltezett, s manapság kevéssé kultivált fanyar darabját állította színpadra a Katona József Színház Ascher Tamás rendezésében. A virtigli válságtermék nett előadásban került a közönség elé, csak épp eredeti műfaját cserélte el: bohózatként elbeszélt szatírából könnyed burleszkké alakult. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez