Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
Ulickaja legújabb kötete szerzői szándék szerint búcsú. Nyolcvan éves korára mégis egészen újszerű kötetet állított össze, amelyben keverednek a legszemélyesebb naplójegyzetek privát információi, élettényei a rövid novellákból álló ciklusokkal. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
Első írása megjelenésekor, a Covid idején Imolya Patricia ötödéves orvostanhallgató és önkéntes mentőápoló volt. Az Esetlapok kórháznovellái ebből a szerepből és szemszögből íródtak. Témájuk azonban nemcsak a járvány apokaliptikus örvénylése, hanem a mentősök mindennapi – nem szükségképpen nyugalmasabb – esetei. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
A Kék Oroszlán bezár önmagában nosztalgikus cím, pedig ez a hangulat csak részben jellemzi Kiss Ottó novelláskötetét. Sokkal több az aggodalom, a szorongás benne, elsősorban a változások miatt, legyenek ezek akár társadalmiak, akár a személyes sors kedvezőtlen fordulatai. DOMJÁN EDIT ÍRÁSA.
Zoltán Gábor idei könyve, a Levegőt venni című novelláskötet az Orgiához és a Szomszédhoz képest levegősebbnek tűnik, reménytelibbnek, helyenként még a „szennyezetlen élet” lehetőségére is kilátást nyújt. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Vonnák Diána első novelláskötetét a szerzői nyelv egyedisége, teremtett világainak enigmatikussága, az elbeszélők hangjának radikalizmusa az elmúlt év egyik legfontosabb kiadványává teszi. Ezt a teljesítményt díjazta a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj-kuratóriuma, amely Vonnák Diánának ítélte az egyik idei díjat. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
Hogy ki min csodálkozik és meddig, az – Szvoren Edina új novelláskötetéből úgy tűnik – a helyzet megértésétől függ. E kérdések azért jöhetnek szóba itt, mert az írások titkokat takarnak, s ha nem akarunk csak csodálkozni, rejtvényfejtésre kényszerülünk. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
A Gabo Kiadó válogatásának erőssége a sokszínűség. Sci-fit, fantasyt, modernet, történelmit, cselekményeset, metaforikusat, konkrétat és elvontat is találunk a kötetben. WÁGNER ESZTER RECENZIÓJA.
Lucia Berlin sem volt próféta saját hazájában; publikált ugyan életében, de művei a megérdemelt elismerést csak szerzőjük 2004-es halála után kapták meg. Külföldön, így Magyarországon is sokáig ismeretlen maradt, egészen a Bejárónők kézikönyve című novellaválogatás 2017-es megjelenéséig. Az Este a Paradicsomban a második kötete magyar fordításban. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA.
Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című könyve – elsőre talán merésznek tűnő témaválasztása ellenére – nem tűnik sem többnek, sem kevesebbnek egy jól működő prózakötetnél. Éppen ezért nagyon nehéz fő közös pontjuk – a melegség – mentén beszélni ezekről a szövegekről. Tudniillik önmagukért beszélnek, ráadásul kiválóan. STERMECZKY ZSOLT GÁBOR ÍRÁSA.
A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek című kultfilmek szereplő- és fogyasztókorosztályát egyaránt gyakran éri kritika: lusták, egoisták, ambíciótlanok. Vajon erre válaszul született meg az utóbbi filmet továbbmesélő novelláskötet? FODOR ÁGNES RECENZIÓJA.