Pogány és keresztény legendák, egy nép és egy város eredetmondája, népmesék és tanulságos fabulák újramesélve és rajzolva: ez a Napkút kiadó Lengyel legendák és népmesék című kötete. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Napkút Kiadó
MESÉK, MONDÁK A SZOMSZÉDBÓL
ÉS MI, BELGÁK? Paul Emond: Ebből se lesz szerelem
Helyből örül az ember, ha új drámakötet jelenik meg a piacon. Annak is, ha magyar szerzőtől, de annak is, ha kortárs külfölditől; hiába: jó látni, hogy jelenünk tényleg drámai. CSÁKI JUDIT RECENZIÓJA.
POSZTUMUSZ AJÁNDÉK Bodor Béla: Mítoszcserepek
A kötet fülszövegét felkérésre én írhattam, vezethettem a közelmúltban a könyvbemutatót is. Egyetemi diákjaimnak a forrásjegyzék élén ajánlom. Mit szeretnék még? Azt, hogy e nagyszabású prózaszemle nem a polcokon rostokoló, hanem valóban megnyíló segédanyag legyen. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
MADÁCH-RENDEZÉS Hubay Miklós: „Aztán mivégre az egész teremtés?”
Jegyzetek az Úr és Madách Imre műveinek margójára: az alcímnél aligha lehetne pontosabban megjelölni azt a nagy fesztávú kettős tágasságot, amelyben a kilencvenharmadik évét taposó szerző páratlan tudása és tapasztalata lepárlódik. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
VISSZAÚT A SZÍVHEZ Bedecs László: Nyelvek a végtelenhez. Tanulmányok, kritikák a kortárs magyar költészetről
Bedecs László fiatal kritikusnak a második gyűjteményes tanulmánykötete jelent meg a kortárs magyar líráról. Az ilyen kötetek nagy kérdése: mit mondanak egybeolvasva a korábban folyóiratokba készült, majd könyvbe válogatott írások? TESLÁR ÁKOS ÍRÁSA.
KUTYAVILÁG Báthori Csaba: Egy kutya naplója
Két feljegyzéssorozat szerepel Báthori Csaba legújabb prózakötetében: az egyik a nikotinról leszakadás hetét, a másik egy eb életútját naplózza. A témák egymás mellé helyezése az esernyő és a boncasztal találkozásának tűnhet… MILIÁN ORSOLYA KRITIKÁJA.
KIS KÖNYV, NAGY MODOR Kornéli Beáta: Nagy testamentum
Már az alcím („regény”) is félrevezető, ugyanis Kornéli Beáta könyve a sokszor alapos történelmi információk, lenyűgöző vendégszövegek ellenére (vagy épp amiatt) sem áll össze szépirodalommá. DERES KORNÉLIA KRITIKÁJA.
TÜKÖRJÁTÉKOK Schein Gábor: A herceg álma
„Hát az élet sosem lehet más, mint színlelés? Hiba, amit nem tehetünk jóvá? Amit vagy folytatunk, szüntelen tovább hibázva, vagy kitöröljük a világból, és ezzel helyreállítjuk a rendet?” A darabbeli Theseus kérdései mindhárom Schein-drámára érvényesek. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA.
NOSZTALGIKUS TELJESSÉG Bodor Béla: Az eszmélet munkái – Kísérletek 1988-2008
Az a benyomásunk, hogy Bodor Béla a mindennél csak egy hajszálnyival tud kevesebbet: ilyenkor nagy a kísértés, hogy a szövegek nyelvi sajátosságaiban vagy az esszéműfajból is következő, hatáskeltő érvelésben keressünk kapaszkodókat. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
APA KALAPJA Bereményi Géza: 150 dalszöveg – Cseh Tamás zenéjére
Jókor érkezett a kötet. Bereményi igen aktív művészi periódusában, kevéssel Bérczes László Cseh Tamás-beszélgetőkönyve, valamint az Esszencia két CD-je után, amikor a súlyos beteg énekes gyógyulásának minden jelét örömmel fogadja az Antoine-ok és Desirék immár három nemzedéke. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.