Rövid bevezető a varsói színházak világába, ahogy egy magyar dramaturg látja. Mundruczó Kornél TR Warszawában rendezett Pieces of a Woman című előadásának dramaturgja a munkafolyamat részleteiről is beszél. BORONKAY SOMA BESZÁMOLÓJA.
Szemkápráztató formai bravúrok a holokauszt emlékezetének traumatikus mivoltáról egy felkavaró film-színházban. Mundruczó Kornél újra Cannes-ban. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Az Arvisurában töltött hőskorra élete talán legboldogabb időszakaként emlékszik vissza Scherer Péter, aki az elmúlt évtizedben újra az ötvenéves Szkéné Színház meghatározó alkotói közé tartozik mint a Nézőművészeti Kft. egyik vezetője. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Az igazi gyász lényege, hogy nem akarjuk feldolgozni – állítja Wéber Kata és Mundruczó Kornél új, a Velencei Filmfesztiválról Martin Scorsese segítségével a Netflixre katapultált fájdalom-drámája. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„Az esti meseműsor feladata, hogy az ember egész napi cselekvéssorát lezárja és előkészítse a lelket az éjszakai nyugalomra” – írja a Dollár Papa Gyermekei előzetese a Keletről, amit a Trafóban mutatnak be. Az előadásnak kevés köze van a klasszikus meséhez, és az sem biztos, hogy lesz annyira léleknyugtató. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Az Evolúció, Mundruczó Kornél Ruhrtriennalén bemutatott rendezése az emlékezés és az ismétlődés fogalmai köré szerveződik, és (legalább) három generációt szembesít a történelmi helyzetből következő egyéni felelősséggel. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Salzburg környéke 2019. augusztusában Liliom képével telített: Jörg Pohl óriásplakátokon látható, amint éppen akrobatikusan és koncentrálva ugrik át valamin, talán egy kötélen. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA.
A Liliomot így, ebben a formában Mundruczó Kornél itthon, magyar színházban nem csinálhatta volna meg. A legkevesebb, amit kapott volna érte, az a blaszfém jelző. Pedig az előadásban erősen ott van Molnár. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Magyarországon kizárólag a Trafóban láthatjuk előadásaikat: Büki Dórával a Proton Színházról, menedzselésről, alkalmazkodásról, külföldről, nézőkövetésről beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Harminchat éves korára megállapodni látszik, nagyjából egyenlő távolságra lakik Kecskeméttől és a budapesti belvárosi színházaktól. A színész és a zeneszerző jól megfér benne, bár magának nem szívesen ír dalokat. Ha mégis úgy alakul, már tudja magát kívülről hallani. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Na, most tegnap az történt, hogy édesanyámat el akarta rabolni Soros György, aki a Sátán, illetve még egy szörnyű tekintetű, fölgránátozott migráns is. Így hárman. Ja, ez kettő. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Szuperhős-angyalként lebegő menekült a szimbolikus középpontja Mundruczó Kornél cannes-i versenyben megméretett filmjének, a csoda naivitását és fölöslegességét állító nagyszerű opuszának. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Lapozgatom a Nyitrai Fesztivál elmúlt 25 évét ünneplő, háromszáz oldalas, kétnyelvű kiadványt, nézegetem az ismerős vagy sosem látott fotókat, olvasom a visszaemlékezéseket, és máris rám tör a nosztalgia: régen minden jobb volt. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
A Látszatélet dokumentarista alapozottságú kísértethistória, Mundruczó Kornél összetéveszthetetlen modorában elbeszélve. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A hetvenéves Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, Gáspárik Attilának nyáron lejár a mandátuma. Miután a tulajdonos értékelései alapján jól teljesített, ha akarja, folytathatja a munkát, építheti tovább a színházat és közönségét. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.