Besúgófilm helyett hollywoodi ügynökthriller: ezért csúszik félre és ezért lehet mégis izgalmas az HBO első teljesen saját gyártású magyar sorozata. SOÓS TAMÁS SPOILERES ELEMZÉSE.
Október közepén Memo című tévéfilmjével debütált filmrendezőként Tasnádi István, aki nem csak arról mesélt, milyen volt első filmjét és benne Haumann Pétert rendezni, hanem a tévéfilmek helyzete és a Kút körül dagadó botrány kapcsán is kifejtette véleményét. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Amikor az első epizód második percében felbukkant a képernyőn egy öltönyt-nyakkendőt viselő pesti színigazgató, rögtön világossá vált, hogy a Csak színház és más semmi jószerint még futó érintkezést se vállal a kortárs valósággal. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Milyen a szakmailag hiteles parkolóőr-élet? Hogyan cseng össze a kávéfőző kotyogásából morzekódot fejtő figura a valósággal? Egyáltalán: mi köze a Budapesten omló vakolatnak Hollywoodhoz? Parkolóról, Filmalapról és Simó-osztályról Miklauzic Bencével beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Lehetett volna a magyar Drive, a titokzatos, belül forrongó főhősével, az elcsábított háziasszonnyal és persze az autós jeleneteivel. A Parkoló azonban folyamatosan kibillen a célként kitűzött érzékeny egyensúlyból: hol szórakoztató filmnek lesz túlságosan elvont, hol a költői ábrázolásból lógnak ki az igénytelenebb dialógusok. HAJNAL MÁRTON KRITIKÁJA.
Egyértelmű, hogy a hajdani Filmszemle az enyészeté lett – legalábbis premierfesztivál értelmében. A Filmhét néven újjászületett seregszemlén alig láthattunk új alkotásokat, de a tévéfilm-szekció arra legalább alkalmat adott, hogy az agyonhallgatott és lehetetlen időpontban műsorra tűzött darabokból kedvünkre válogathassunk. HUNGLER TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA.
A televíziónak készített filmek alkotói vagy azt gondolják, hogy a televízió a kísérletezés terepe, vagy azt, hogy a tévéfilm ujjgyakorlat. Vagy pedig, hogy a tévéfilm ad lehetőséget arra, hogy egy másik stílusban, egy másik műfajban is kipróbálják magukat. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.
Életünk különböző kisebb-nagyobb, kényelmes-kényelmetlen dobozokban telik el, és ami tárgyi értelemben fontos az életünkben, az belefér egynéhány dobozba. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Hetyke felöltők, legendás kópék, füstös kocsmák ‒ Mikszáth Pestje sok mosollyal és még több tragédiával fűszerezve. Miklauzic Bence tévéjátéka nem a békebeli nosztalgiát, hanem a mai kor emberét keresi a tárcanovellák éjjeli csatangolásaiban. FÜRTH ESZTER BESZÁMOLÓJA.