„Na, most kell nagyon vigyázni”, ez jutott eszembe, amikor még el sem kezdődött a Kurázsi és gyerekei című előadás a Radnóti Tesla Laborban. A Narratíva nevű új független csapat első premierjére olyan közönség gyűlt össze, mintha az egész városban elmaradt volna minden előadás. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Lázár Kati
ACHTUNG, ACHTUNG!
TELJES HOLDFOGYATKOZÁS Mózsik Imre – Bodó Viktor: A Krakken-művelet / Átrium, Kultúrbrigád
Örömhír: Bodó Viktor hazatért! Először is földrajzilag, hiszen Az őrült naplója premierje óta már másfél év telt el, azóta ez az első hazai bemutatója. Másodszor meg esztétikájában: előadása úgy idézi fel a pályakezdés dicsőséges darabjait, hogy minden pillanatán átsüt az azóta szerzett tapasztalat. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A SZERETETLENSÉG HIMNUSZA A Pentheszileia Program / Vígszínház
Úgy érzem magam ebben az előadásban, mint hal a vízben, pedig kísért és nyomaszt még napokig. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
„RITKÁN HAZUDOK A SZÍNPADON” Beszélgetés Stohl Andrással
Pályakezdése a Katonához kötötte, érett színésszé a Nemzetiben vált. Most a Vígszínház oszlopos tagja. Szerepei, alakításai erősek, beégnek. „Nehézfiú, érzékeny színész és ember. A Színikritikusok Díjának egyik idei jelöltje Mohácsi János Istenítéletében alakított John Proctor szerepéért. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
AZ EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONY Interjú Mucsi Zoltánnal
Mucsi Zoltán rengeteg színházi előadással, sok filmmel a háta mögött elfogadott két felkérést és rendezőként vett részt a produkciók létrehozásában. PROICS LILLA INTERJÚJA.
„AZ ÁLLAMI GONDOZOTTAK HETVEN SZÁZALÉKA ÉRINTETT” Schermann Márta: Árvaálom / Trafó
Az Árvaálom című, egy éves projektről és az abból készült előadásról, amit a Trafóban láttunk. PROICS LILLA ÍRÁSA.
EGYEDÜL! Beszélgetés Lázár Katival
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Lázár Kati Jászai Mariként, vagyis a Kripli Mari című estjével esélyes a legjobb női alakítás kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
AGYAS Florian Zeller: Apa – Orlai Produkció
Nem adja fel: a privátszféra szürke foltjairól szól az Orlai Produkció számos előadása, mintha arra akarná rávenni közönségét, hogy vetne tán egy pillantást közvetlen környezetére. Az Apa is ilyen – az apa Alzheimer-kórban szenved. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
MARIMARIMARI Kripli Mari / Orlai Produkciós Iroda, Spinoza Ház
Egy egyszerű felismerés teszi pehelykönnyűvé és ugyanakkor mérhetetlenül nehézzé Lázár Kati dolgát ezen az estén: az ő Jászai Marijának nem kell, hiszen nem is lehet idomulnia a valaha volt valósághoz. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
PASTÁT PASTÁVAL Joe Dipietro: A folyón túl Itália / Orlai Produkció
Bejön Lukáts Andor, aztán Benedek Miklós, aztán Szabó Éva; leülnek az asztalhoz, és Lázár Kati is bejön, és megkérdezi: kértek enni?. Kérnek, nem kérnek, enni fognak, négy amerikai-olasz nagyszülő és középen a pasta. Mi kell még? Az unoka. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
IDEJE SZEMBENÉZNI A FÉNYEKKEL Vinnai András: Furnitur / Táp Színház
Abszurd hangvétele és a megannyi geg, áthallás, önreflexió ellenére az előadás természetesen akkor a legmeggyőzőbb, amikor egy-egy jelenet erejéig a színpadi jelenlétre és a jellemábrázolásra hagyatkozik – arra a realista játékmódra, amit máskülönben látványosan elkerül. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA.
IZZIK A TŰZ, DE KI SZÍTSA, MA NINCS Osztrovszkij: Jövedelmező állás / TÁP Színház, Trafó
Volt az a csúnya fiaskó a VI. kerületben, a korrupciós ügy Berecz Károllyal és Juhász Károllyal. Sok minden történt azóta, egészen ki is ment már a fejünkből. Talán az igazság sem érdekel minket annyira, hogy bármit feláldozzunk érte. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
ODA, VISSZA Háy János: Nehéz / Bárka Színház, POSZT 2011
A fiú felnő, férfi lesz belőle, küzd, küzd és megint csak küzd, hogy aztán végül szükségszerűen elbukjon. Hiába, még ma is a banális történetek a legjobbak. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
OLAJAT A TŰZRE Keményffy Tamás: Mázli / 40. Magyar Filmszemle
Hol volt, hol nem volt, az osztrák-magyar határon innen és a fondorlelkű kapitalistákon túl, volt egyszer egy ember, aki úgy határozott, hogy azzal szerzi a legnagyobb hasznot falujának, ha felköti magát egy fára. Nem mese ez: így kezdődik Keményffy Tamás első játékfilmje. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.