Troilus alighanem Shakespeare egyetlen ifjú hősszerelmese, akinek szarvak kerülnek a fejére. Nincs katartikus halál, felemelő bosszú, de nincs kárörvendő nevetés sem. Csak a feje tetejére állított, modern nézőpontból újragondolt görög mítosz. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
László Zsolt
RÖHEJES HŐSÖK
ISMERETTERJESZTÉS – MESTERFOKON Madách Imre: Az ember tragédiája / Nemzeti Színház
A Bánk bán junior revelatív előadása után újabb klasszikus drámánk került a Nemzeti Színház színpadára. Alföldi Róbert rendezése tisztes, közérthető és a lényeget tekintve konzervatív interpretációnak tűnik. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
HIÚSÁG VÁSÁRA Hules Endre: A halálba táncoltatott leány / 42. Magyar Filmszemle
Szerzői film A halálba táncoltatott leány – Hules Endre írta, játszta, rendezte és részben producerelte; a történet is alighanem saját életanyag. Pedig lehetne táncfilm is, és akkor mind jobban járnánk. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
RING Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege / Nemzeti Színház
Tennessee Williams Orpheusza után Térey Nagy Jeremiása is alászáll a Gobbi Hilda Színpadon. Antal Csaba forgáselvű díszlete ezúttal a közönséggel köröz néha: a fantáziált közeljövő debreceni metróállomásait járjuk be. Ám Jeremiás helyett nem tehetjük meg a sorsösszegző utat. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
LÁTSZATÉLET, ÁLCSALÁD Pacskovszky József: A vágyakozás napjai / 41. Magyar Filmszemle
Tragédiától megvert házaspár, egy néma cseléd és expresszív, fekete-fehér képek – Pacskovszky József archaizáló filmje látszólag bergmani mélységeket céloz be. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA.
VESZÉLYZÓNÁK Botho Strauß: A park / Nemzeti Színház, Budapesti Tavaszi Fesztivál 2009, POSZT 2009
Állathangok, horkanások; a horizonton hatalmas Hold, mögötte sötét árny Minótaurosz, aki szarvával felhasogatja a hófehér fátylat. Durva aktusok, erotikamentes mezítelenség: Botho Strauß hideg univerzumának lakói rémülten hajkurásszák az elveszített érzéki édent. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
TARAJOS GŐTE Goda Krisztina: Kaméleon / 40. Magyar Filmszemle
Nincs átverés: Goda Krisztina szélhámosfilmjének nézői egy pillanatra sem érezhetik becsapva magukat. Miért hát a csalódott elégületlenség, ami e formás mozidarab láttán oly könnyen hatalmába kerít? LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
EINE KLEINE SEHNSUCHT Katherine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen / Spinoza-ház, Zsidó Nyári Fesztivál, POSZT 2009
Katherine Kressmann Taylor az amerikai Story magazin hasábjain 1938-ban megjelent, folytatásos levélregény-próféciájából színpadra írt tézisdrámája arról szól, hogyan mérgezi meg két ember barátságát a történelem. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.