Mesterházi Mónika új kötetében a kimondhatóság a tét. Szólni a némaság és a halál ellenében. Nem hajlandó magának sem hazudni, minden sorában igazmondásra, tényrögzítésre törekszik. A pályatárs értő elemzésében felvillannak az előképek is. SZABÓ T. ANNA RECENZIÓJA.
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában világhírű és kevésbé ismert, Franciaországban alkotó magyar fotográfusok képei szerepelnek. Nem egy közülük először látható. A fotók mellett eredeti tárgyak, dokumentumok idézik meg a Párizsban boldogulni igyekvő művészek életét. VÁRADI ANDRÁS ISMERTETŐJE.
Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE.
A Penzum, Nagy József (Josef Nadj, Szkipe) a szabadkai Desiré fesztiválon szereplő előadása, bizonyos értelemben visszatérésnek tekinthető. DARIDA VERONIKA KRITIKÁJA.
Médiuma s egyben vezetője is a szertartásnak ez a huszonöt éves fiatalember, aki testét-lelkét kölcsönzi a nyolcvan éve halott költőnek. S hol épp csak átüt, hol fájdalmasan áthatol rajta a megidézett élet. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Mikor készülhetne tragikomédia Trianonról? És időutazós film József Attiláról? Az ötvenes években játszódó thrillereket (A vizsga, A berni követ), valamint a Félvilágot és a Válótársakat író Köbli Norberttel beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Per Petterson neve még csak a skandináv szerzőket kedvelők előtt ismert, pedig idén már a harmadik regénye jelent meg magyarul. Díjak garmada, ötven nyelvre lefordított sikerkönyv jelzi az útját. Budapesten beszélgettünk a norvég kommunizmusról és szomorúságról. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND INTERJÚJA.
A fiatal Petri György jobbára folytathatatlannak tartotta a József Attila-i hagyományt. Az előadóest nem foglalkozik ezzel az irodalomtörténeti kérdéssel. A két költő verseiből igyekszik létrehozni folyam(at)ot. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A Megyek utánad a hetedik ajtó kinyitását jelentette. Korábban, a Tánciskolában, a Mellettem elférsz című könyvében a hely, a közösség, a család múltja izgatta. Most a háttérből előlép a fiú, aki nőkön keresztül mutatja meg magát gyerekkortól a felnőtté válásig. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Bizonyára óriási kihívást jelent egy olyan zsenihez méltó emlékkiállítást rendezni, mint amilyen József Attila volt. Mindent összevéve, úgy tűnik, a szárszói emlékház kurátorainak sikerült felérniük a feladathoz. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Valachi Anna két színvonalas, főiskolai szintű előadást tartott József Attiláról, a költő szerelmeiről illetve haláláról és kultuszáról az újpesti Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola nyolcadik osztályosainak. RADICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA.
Becsöngettek. Ez az én formám. Évek óta nem jártam középiskolában, erre fel, amikor beléptem a József Attila Gimnázium kapuján, hogy a könyvtári kedd rendezvényén meghallgassam az irodalomtörténész Valachi Anna előadását József Attiláról, már rögtön késésben vagyok. SZEGŐ JÁNOS CIKKE.