identitás - Revizor - a kritikai portál

identitás

ANYÁM SZERINT AZ IRODALOMRA SZÜKSÉG VAN
Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia

Szerző: Schiller Erzsébet | 2024. ápr. 25.
Szűcs Teri a covid első hulláma alatt kezdte írni blogját édesanyja korábban diagnosztizált demenciájáról. A kötet formában most megjelent Visszatért hozzám az emlékezet nem egyszerű kórleírás: az emlékezet kihunyása nem lineáris folyamat, időről-időre visszatér, és éles fényt vet az élet elmúlt állomásaira, a gyerekkorra, a nyelvre, a fiatalságra és a családra. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

ANYATEHER
Marcin Wicha: Amit nem dobtam ki

Szerző: Nagygéci Kovács József | 2023. dec. 5.
Marcin Wicha regényében a gyászmunka útját családtörténeti mankókkal járja végig (?). A szűkebb közösség történetében pedig ott a lengyel társadalom 20. századi múltja és ez így egyben ott kísér(t)i az elbeszélőt is. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

SORSVÁLASZTÁSOK – IDENTITÁSCSAPDÁK
Barna Imre: Kérdezd meg tőle

Szerző: Nóvé Béla | 2022. márc. 7.
„Úgy tervezem, hogy egy szép napon leülünk majd az apámmal, és mindent megbeszélünk. Hogy őszerinte mi van, és mi legyen akkor hát énvelem. Az orosz és magyar, pravoszláv és zsidó papírjaimmal. A szibériai mongol felmenőimmel, a szentendrei családommal, Krasznahorka büszke várával, és a tiszta férfiúsággal.” NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

ZSÓFI MEGMENTI A VILÁGOT
Gerlóczy Márton: A fikció I. – A katlan

Szerző: Dányi Dániel | 2021. okt. 10.
Gerlóczy Márton új regénye egy családtörténeti sorozat első része. A szerző – illetve elbeszélője – előző kötetében, a Mikecs Anna: Altatóban családja anyai ágáról írt, most pedig sort kerít az apák történetére. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

EMLÉKEZET, IDENTITÁS, TÖRTÉNELEM
Gábor György: A történelem tekintete

Szerző: Huszár Ágnes | 2021. aug. 27.
Az ember hajlamos a történelemre mint régmúltra gondolni. De honnan tudjuk, mi történt a születésünk előtt többszáz vagy ezer évvel? A múlt tanúitól, akiknek elbeszélését a történetíró lejegyezte. De csalhatatlan-e tanú szeme? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

A NŐ EMBERRÉ VÁLÁSÁNAK LÁNGJA
Gyáni Gábor: A nő élete történelmi perspektívában
(Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 6.)

Szerző: Antoni Rita | 2021. jún. 10.
Gyáni Gábor kötete a női identitás 19-20. századi megkonstruálását a női munkavállalás összefüggéseiben, dokumentumokkal és statisztikákkal alátámasztva vizsgálja. ANTONI RITA ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

LÁZADÁS ÉS BELETÖRŐDÉS
Simone de Beauvoir: Elválaszthatatlanok

Szerző: Vándor Judit | 2021. ápr. 26.
Egy halhatatlan barátság és két lány felnövekedésének, útkeresésének története. Izgalmas női fejlődésregény, s nem mellesleg egy híres író-filozófus életének, indulásának háttere. Korrajz és intimitás. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

ALZHEIMER-NAPLÓ
Légrádi Gergely: Nélkülem – nélküled

Szerző: Vándor Judit | 2020. nov. 18.
„Ki vagyok szolgáltatva önmagamnak. Az agyamnak. A romlásnak. … Alig maradt bennem használható emlék. Emlékek helyett mobiltelefonom volt.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

MESEORSZÁG HATÁRÁN
Meseország mindenkié

Szerző: Nádori Lídia | 2020. nov. 1.
Magyarországon a legközömbösebb téma is képes vihart kavarni. A Meseország mindenkié meseantológia témája sem közömbös, de ami a kötet megjelenése után történt, az a kortárs könyvkiadásban példátlannak nevezhető. A Revizor feladata ebben a helyzetben is a higgadt elemzés, az értelmezés. NÁDORI LÍDIA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

MINDEN BOLDOGTALAN CSALÁD A MAGA MÓDJÁN AZ
Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Szerző: Nagygéci Kovács József | 2020. okt. 3.
Az Andalúz lányai és a Dorka könyve után megjelent Péntek Orsolya családtörténeti trilógiájának záródarabja Hóesés Rómában címmel a Kalligramnál. Mikrotörténelem és emlékezéstechnikák, közép-európai évtizedek egy nagyregényben: a szerző sokat tud a múltról és ezt a sokat ezúttal is sikerült regénnyé formálnia. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

ÚGY NŐSÜLJ, HOGY TÉRDIG JÁRJ A PERZSÁBAN
Beszélgetés Bereményi Gézával

Szerző: Marton Éva | 2020. ápr. 24.
Nevek. A születéskor kapotthoz alig volt köze. A nevelőapától örököltet levetette. A nagyapait korábban modorosnak tartotta, ám mára bereményiséggel töltötte meg. Bár novelláiból meg az Eldorádóból ismerjük a helyszíneket és a történeteket, a Magyar Copperfield egészen más. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

OLVASANDÓ (ÉRTSD: LEGENDA)
Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Szerző: Nagygéci Kovács József | 2020. márc. 28.
„Gyorsan papírt és tollat ragadtam Hanoiban, egy hotelszobában, és egy sebtében előkapart számla hátoldalára felírtam a bennem akkor megszületett szabályt: ’Az írás első számú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát.’ Azóta is őrzöm azt a számlát, mert megfizettem érte.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

VERA ÉS AZ IGAZSÁG
Grecsó Krisztián: Vera

Szerző: Nagygéci Kovács József | 2019. márc. 2.
Nyomokban nosztalgiát is tartalmaz Grecsó Krisztián új regénye, de ez nem újdonság, a szerző régóta a múltat faggatja. Nyilván a releváns, a jelenben is használható válaszok után kutat. „Ifjúsági” regény a Vera, de másképp, mint megszokhattuk, mert a főszereplővel való azonosulás majdhogynem lehetetlen. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

ELŐHÍVÁS A SÖTÉTKAMRÁBÓL
Susan Faludi: Előhívás

Szerző: Kincses Károly | 2018. jún. 4.
Susan Faludi Előhívás című könyve nagy utazás az identitás körül. Ír a személyes, a családi, a nemzeti identitásról, a szexuális és genderidentitásról, vallási és politikai hovatartozásról. A témát saját apja, a neves fotográfus és retusőr, és az ő nemi átalakító műtéte szolgáltatta. Hogyan olvasta Faludi könyvét a fotótörténész? KINCSES KÁROLY ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez