A Revizor – „A kritikai portál” – online folyóirat Lesznai Anna a Kezdetben volt a kert című könyvének 2015-ös újra kiadása kapcsán azt állítja rólam, hogy „hozzáértés” híján, kiadó vezetői pozíciómmal visszaélve oroztam el igazi „hozzáértők” elől a könyv utószava megírását, azaz: tudásom nem képesít e feladatra, valamint „dilettáns”-nak minősít. KŐBÁNYAI JÁNOS ÍRÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK.
Heller Ágnes
BIZONYÍTVÁNYOSZTÁS
KADDIS A GYERMEKÉRT Saul fia
Obszcén művészi tett „újrateremteni” a holokausztot, vagy az emlékezés legmagasabb rendű formája? Lehet meztelen statisztákból hullahegyet építeni a jó ízlés határain belül? És vajon Auschwitz autentikus ábrázolása tényleg hasonlíthat egy videójátékhoz? NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA.
KÖZÖSSÉG, KÖZÖNSÉG Beszélgetés Sándor Annával / 10. Spinoza Zsidó Fesztivál
A tizedik Spinoza Zsidó Fesztivál előtt Sándor Annával, a Spinoza Színház vezetőjével beszélgettünk. PROICS LILLA INTERJÚJA.
A MAGÁNYOS BELGA Mi a magyar? – A nemzeti önazonosság a kortárs művészetben / Műcsarnok
Ugyan a megnyitón az alagsorig is leszűrődő füstköd és a lézerrel megvilágított bejárati csarnok már-már pszichedelikus élményt nyújtott, a Műcsarnokbeli kiállítás nem goa-party, inkább egy „árokbetemetési kísérlet” látványos kudarca. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
NEM SEMMI Németh Ilona: Dilemma / Ernst Múzeum
Meglehetősen avantgárd ötletnek tűnik egy lezárt kiállítótérben meg nem valósuló kiállítással előrukkolni. Németh Ilona az Ernst Múzeumot zárta el a látogatók elől, ám ki-nem-állításának meg-nem-mutatandó témája nem a láthatatlan tér, hanem a felület üresen hagyásához vezető út. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
FILOZÓFUSOK KÉPEKRŐL Bacsó Béla – Gábor György – Gyenge Zoltán – Heller Ágnes: A szépség akarata. Kép és filozófia
A művészettörténetnek, ha nem tisztán történeti tudományként vagy szűkebb értelemben vett képzőművészeti filológiaként művelik, föltűnő affinitása van a filozófiához. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
A FILOZÓFIA SZOLGÁLÓLEÁNYA Heller Ágnes: Filozófiám története
A 20. században jött divatba, hogy jeles filozófusok megírják saját eszmei fejlődésük történetét. Az fölöttébb meglepő, ha ilyenkor a szerző a bölcselete históriáját szinte tökéletesen leválasztja az élete eseménytörténetéről. Heller Ágnes most mégis erre vállalkozott. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.