Erősebb címet, amely élesebben foglalná össze regénye szemléletmódját és vízióját, nem adhatott volna művének Zoltán Gábor. SZŰCS TERI RECENZIÓJA ÉS INTERJÚJA.
A hálózatok korának szülöttei kíváncsian kutatják, milyen összefüggések alakították elődeik, a merev szellemi és térbeli megosztottságban élő huszadik század működését. A Lifting the Curtain kiállítás a Nyugat szemszögéből elhanyagolhatónak tekintett közép-európai modernizmus építészeti hagyatékáról lebbenti fel a fátylat. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
E könyv a kettősségek, köztességek bemutatását a legapróbb mozzanataiban is hordozza, még saját nyelvében is, hiszen maga A hatalom képzelete mozog az esszé- és tanulmánykötet határán. KOVÁCS FLÓRA KRITIKÁJA.
Holokauszt-emlékműnek fogja mondani a köznyelv, pedig mindazoknak emléket állít, akik az ELTE bölcsész- és természettudományi karának hallgatói vagy tanárai voltak, és a második világháborúban haltak meg. Csak hát tényleg, a legtöbbje zsidó volt. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Bodor Ádám egyik álnéven írt levele, irodalmi-társadalmi több mint tréfája, önreflexív fricskája adja György Péter könyvének a címét, amelyet a magyarországi recepció által alighanem teljesen ignorált Szabédi Lászlónak ajánl, és amelyet más utalásrendszerek mellett leginkább Tamás Gáspár Miklós Trianon árvái című cikke sző át a legmarkánsabban. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
A huszonnegyedik JAK-tábort az irodalom és a digitális kultúra tematikája foglalta keretbe. Ennek megfelelően a beharangozás is (részben) videókkal történt. Az egy hét alatt legalább tíz video-tudósítás, több száz kép és rengeteg szöveg is megjelent a táborról, és ez még csak a kezdet. KUPA JÚLIA ÖSSZEFOGLALÓJA.
György Péter könyvének egyik fő állítása, hogy a kollektív emlékezet nem tudhat megfelelően működésbe lépni a személyes emlékezetmunka nélkül, s hogy ez különösen így van egy olyan országban, ahol az emlékezetpolitika csődje mutatkozik immár húsz éve. BÁN ZSÓFIA ESSZÉJE.