A kecskeméti Ciróka Bábszínház nagyszínpadán egy önkiszolgáló mosodába keveredik János vitéz, hogy a történetmondás segítségével mindenkivel megértesse, miért a legfontosabb dolog a világon a szerelem. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
A 23 éves Szenes Hanna 1944-ben a brit hadsereg ejtőernyőseként tért vissza szülőhazájába, hogy zsidókat mentsen, de a fasiszták kivégezték. Widder Kristóf rendezi a Hanna – Szabadesés több szólamban című előadást, melynek ősbemutatóját Bíró Eszter főszereplésével augusztus 17-én Szentendrén tartják. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Egy 13 éves lengyel fiú világának darabokra hullása, majd átrendeződve újbóli összeállása. A Sam, avagy felkészülés a családi életre című előadás felületi kórképet mutat a jelen társadalom hazugságairól, bizonytalanságáról és sodródásáról. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA.
Idén online zajlott a Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Marczibányi téri Művelődési Központ közös rendezvénye, a Színházi lecke. Az egésznapos programban előadások és szakmai beszélgetések váltották egymást, melyek központi témája a dráma és az előadás, illetve az előadás és a drámapedagógia kapcsolatának vizsgálata volt. BÁLINT ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA.
Kék meg zöld víz alatti lények úsznak egy anyai ösztönökkel bíró, narancsszín polip körül, s egy kétszer félórás bábjáték során felismerjük, benn vagyunk a vízben, benn, a problémák közepében, a gyermeki mássággal járó konfliktusoktól kezdve a mikroműanyagokkal terhelt óceán gondjainak felismeréséig. GABNAI KATALIN KRITKÁJA.
A Bárka Színház A harmadik hullám című előadását a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között jelölték a Színikritikusok Díjára. Vidovszky György rendezőt kérdeztük. SEBESTYÉN RITA INTERJÚJA.
Csak egy őrültnek juthat eszébe színre vinni ezt a több idősíkon játszódó, rengeteg szereplőt mozgató, cselekményben, filozófiában egyaránt bonyolult regényt – vélhetné a felületes szemlélő. Ám a végén azt gondolhatja, „őrültség” tán, de van benne rendszer. Talán több is. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.