Ritkán, de előfordul, hogy jóval a tapsrend elhalkulása után érti meg az ember, mit is kellett volna látnia. Érzi, hogy valami fontos dologgal kellett volna találkoznia, de az egész mégsem körvonalazódik. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Elise Wilk
HÓKRISTÁLYOK OLVADÁSA
NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL Dálnoky Réka – Székely Csaba – Elise Wilk: Nem történt semmi / Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és Yorick Stúdió
Három kismalac megírta az erdő lakóit bántalmazó farkas történetét. A média elment vadászni: egy meglőtte, egy hazavitte, egy megsütötte, a nyilvánosság pedig mind megette. Ballada a #metoo mozgalom margójára. KERTVÉLLESY ANDRÁS KRITIKÁJA.
ANESZTÉZIÁS TRAUMATOLÓGIA Elise Wilk: Eltűntek / A marosvásárhelyi Yorick Stúdió vendégelőadása a Gyulai Várszínházban
Vajon a traumatikus huszadik századi történetek – mint amilyen az erdélyi szászoké – elmesélésének tényleg az esztétizálás volna a leginkább megfelelő formája? BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
BORONGÓS TINIMESÉK ODE 30 gála / Nemzeti Színház
Kallódó lakótelepi tinédzserek, akik egy értelmetlen haláleset miatt nőnek fel hirtelen, illetve egy, a nevekben történelmi, a sztorit illetően nagyon is aktuális uralkodói felnövéstörténet, sok zenével. Ilyen előadásokat is láthattunk az Országos Diákszínjátszó Egyesület 30. születésnapja alkalmából a Nemzeti Színház kamaratermeiben. KÓNYA RITA VERONIKA BESZÁMOLÓJA.