Ha kortársként jelöli magát bármi, önkéntelenül végigfut bennünk: mi is, ki is a kortárs? Az oroszban (róluk még lesz szó) ráadásul a kortárs megegyezik a korszerűvel – nálunk ugyan nem, de aspektusa ott bujkál a mi kortárs szavunkban is. V. GILBERT EDIT BESZÁMOLÓJA.
Csiky Gergely Színház
KELETEN A HELYZET
SORSOK, FÁJDALMAK, CSELLÓHANGOK Sofi Oksanen: Tisztogatás / Kaposvári Csiky Gergely Színház, Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál 2011
Nagy sikerű regényeket gyakran elér a végzetük: színházi előadás készül belőlük. A Tisztogatás esetében, bármily furcsa, csaknem fordítva történt minden. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
PRO MEMORIA Csernák Árpád: Két év
Az alcím mond többet: Egy kaposvári színész naplójából. Az időpontosítás még többet: 1977–1979. Nem két év, hanem két évad naplója – a „Kaposvár-jelenség” hőskorából. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
„SZÁLLJ, TE BÜSZKE ÉNEK!” Hamvai Kornél: Szigliget / Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Bohózatot csak komolyan és tétre menően szabad játszani. E kettő jórészt hiányzik a sikeres kaposvári Szigligetből, s nem arra inspirál, hogy nevetve búcsúzzunk múltunk egy rémes korszakától. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
MEGOLDJA LÍRAIBBAN Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Molnár Ferenc dramaturgiájának keresztezése Mohácsi Istvánéval; régi és új kaposvári színészek találkozása Mohácsi János rendezői professzionalizmusával; életbevágó kérdésekre való rákérdezés: az évad egyik legfontosabb előadása. MARKÓ RÓBERT KRITIKÁJA.
HATÁS ÉS ELLENHATÁS Szophoklész – Jon Fosse: Oidipusz király / Csiky Gergely Színház, Kaposvár, POSZT 2010
Termékeny kettősség feszül egymásnak Rusznyák Gábor Oidipusz-rendezésében: a Fosse-átirat nyelvi és képi egyszerűségre törekvő stílusban mítosztalanítja a (bűnügyi) tragédiát, amihez egy szertartás-színházi elemekből építkező komplex formavilág társul. Az összhatás lenyűgöző. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
A JÓ, A ROSSZ, A SZÉP, A GONOSZ Tóth Ede: A falu rossza / Kaposvári Csiky Gergely Színház
Boriska fel akarja lógatni magát. Dobálja a csomózott kötelet fölfele egy magasan kiálló gerendára, de a mutatvány sehogy nem akar sikerülni. A humorral dúsított, iróniába áztatott népszínmű virgonc derűvel szólal meg Kaposváron. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
BÁB VAGY NEM BÁB? Felix Salten: Bambi / Kolibri Színház; A halhatatlanság országa / Miskolci Nemzeti Színház; Andersen–Litvai Nelli: A kis hableány / kaposvári Csiky Gergely Színház; Kádár Kata revü / győri Vaskakas Bábszínház
Regényátdolgozás, népmese, Andersen-mű és ballada-kollázs. Egyik sem kifejezetten bábelőadás, de mindegyikben szerepelnek bábok. Melyikben hogyan? Ez itt a kérdés. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
SZÓ, SZÓ, SZÓ Marguerite Duras: Naphosszat a fákon / Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Amiért mindenki drukkolt, megtörtént: Törőcsik Mari visszajött, látott és győzött. A baj, hogy Anatolij Vasziljev kaposvári rendezése kapcsán más örömteli eseményről nemigen tudunk beszámolni. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
FILMSZÍNHÁZ Szabadaz Á / Kaposvári Csiky Gergely Színház – POSZT 2008
Legelsősorban is nagyon szabad előadás a Szabadazá. És nemcsak azért, mert voltaképpen a legújabb kori szabadság kitöréséről szól – bár a kohézióját ez adja -, hanem azért is, mert változatos kifejezésbeli és formai eszköztárát is a szabadság szervezi. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
NAGYKUN DEKADENCIA Móricz: Úri muri / Kaposvár
Két nap fékevesztett duhajkodás, túlhevült magyar haláltánc. Rusznyák Gábor izzó színpadra állította Móricz Zsigmond drámáját. SZÉL JÁNOS ÍRÁSA.
PANNON BÁBSZÍNHÁZ Kovács-Mohácsi-Mohácsi: 56 06 / őrült lélek, vert hadak – Kaposvár
A hazai kritikaírást is szokatlan feladat elé állította a nagy port kavart kaposvári előadás, a Mohácsi-testvérek tiszteletlen tisztelgése 1956 előtt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.