A harminchárom évesen öngyilkossá lett, önpusztító polihisztor zseni, Csáth Géza élete kész regény, s irodalmi-színházi-filmes feldolgozásért kiált. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
„Művészetté próbálom zülleszteni azt, ami már örökre több annál” – írja Esterházy Péter a Csáth Géza fantasztikus életében. Szajbély Mihály nemrégen megjelent, Artisjus Irodalmi Díjjal kitüntetett „régimódi monográfiája” megpróbálja rendszerbe foglalni azt a sokféleséget, amit Brenner József vagy ismertebb nevén Csáth Géza szerteszét hagyott örökül. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Jelen írás címe azonos a mártír magyar író kötetben frissen közzétett egyik novellájának címével – de mint kérdés arra utal: mennyivel és miként gyarapíthatja az életművet (ismeretét, feldolgozását, olvasói megbecsültségét), hogy immár huszonhat írásával többet számlálunk? TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
Gyermek naplójában jobbára a későbbi ifjút keressük, kamaszéban a majdani felnőttet. Főként, ha a naplóíró nevezetes személlyé vált. Csáth Géza e naplóját – Naplófeljegyzések 1897–1904 – tízévesen kezdte, s a tizennyolchoz közelített, amikor a végére kitette az „adieu”-t. TARJÁN TAMÁS KÖNYVISMERTETÉSE.
Aki ismeri Csáth Gézának – a maga korában egyedülálló – tudományos igényű munkáját, kételyekkel ül be a stúdióterembe: vajon lehet-e egy kóreset leírásából és analíziséből színházi előadást létrehozni? Lehet. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
A Petőfi Irodalmi Múzeum video-estjén vizualitás és narrativitás csapott össze öt-tíz perces kisfilmekben. Az alkotók impressziókból építkező történetekkel és képegyveleggé bomló históriákkal ünnepelték Csáth Gézát és a videoművészetet. FÜRTH ESZTER BESZÁMOLÓJA.
A szabadkai Városi Könyvtár kötetbe foglalta és kiadta Dr. Brenner József 1916. február 1-től július 8-ig vezetett rajzos orvosi naplóját, amely „a nagy nyilvánosság elöl elzárva a ritkaságok elszigetelt életét élte eddig”. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Mesék, amelyek rosszul végződnek címmel jelentek meg nem egyszer Csáth Géza összegyűjtött novellái. Szerelmek, amelyek rosszul végződnek: nagyjából ez a tárgya a Csáth-novellákból szőtt hangulatjelentésnek. A „szerelem” kerüljön idézőjelbe. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Budapesti és kaposvári növendékek, eljövendő, de legalábbis reménybeli jelmez-, díszlet- és látványtervezők tették közszemlére az elmúlt tanévek során abszolvált vizsgadarabjaikat. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.