A lenyűgöző, gótikus-indusztriál látványvilág és Hegymegi Máté rendezésének határozott víziója mellett is töredezett és helyenként következetlen az összkép, a cselekmény megmarad egy ódivatú ifjúsági fantasy történetvezetésénél és toposzainál, ez pedig egyszerre hat bosszantóan meghaladottnak és nyújt biztonságot az előadás horrorisztikus miliőjében. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
Barna Zsombor
FEKETEISKOLA A HATÁRON
MINKA ÉS A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETE Fábián Péter: A Szerb Antal-kód, avagy A Pendragon legenda / Budapest Bábszínház
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
WE NEED A HERO Tasnádi István: Helló, Héraklész! / Budapest Bábszínház
Tasnádi István író és Tengely Gábor rendező szerencsére egyaránt kritikusan viszonyul a mítoszhoz, ezért aztán a Héraklész-küldetés fedőnév alatt minimum két történetet mesélnek el a Budapest Bábszínház nagyszabású produkciójában. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
LÁSZLÓ LEGYEN VAGY HENRIK? Markó Róbert: Vitéz László Ángliában / Budapest Bábszínház
Tovább folytatódik, alakul Vitéz László majd’ kétszáz éves története. Legújabb epizódja a Budapest Bábszínház Kemény Henrik termében bemutatott Vitéz László Ángliában, Barna Zsombor rendezésében és előadásában. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
A KISFIÚ, AKI NEM KELLETT A SZÜLEINEK John Boyne: Szabadesés avagy Barnaby Brocket kalandjai a felhőkön innen és túl / Budapest Bábszínház
A Budapest Bábszínház új bemutatója azt mutatja meg, hogyan lehet a gyerekekkel a másságról őszintén beszélni, sőt azt is el lehet nekik mesélni, hogy az ilyen történetek végén a happy end egy kicsit felemás, nem száz százalékig megnyugtató. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
PAPUSKÁINK Weöres Sándor: Holdbeli csónakos / Budapest Bábszínház
70. születésnapját nem is ünnepelhette volna szebben a Budapest Bábszínház, mint egy nagyszabású premierrel. Ráadásul avval a színdarabbal, amit a szerző eleve bábszínháznak képzelt el, és furcsa módon mégis inkább élő színházakban játszották az elmúlt 80 évben, ha játszották egyáltalán. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
TÜRKIZKÉK ŐZIKÉK Felix Salten – Hársing Hilda: Bambi / Budapest Bábszínház
Salten, az ausztriai erdőkbe szerelmes vadász, ki magát mindig is a humánus puskások közé sorolta, egy tál dollárért adta el a Bambi jogait egy producernek, aki továbbadta azt az aranyat termelő Disney-birodalomnak. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
DIDERGETŐ DIAGNÓZIS Molière: A képzelt beteg / Budapest Bábszínház
Halálos hiánybetegség sújtja Argant, a polgárt. Saját erények híján, melyek megszerzésének lehetetlenségére rá kellett hogy jöjjön, elképzelt testi nyomorúságait reklámozza, hogy sztárszerepbe jusson. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
EGYSZER VOLT, EGYSZER LESZ Szálinger Balázs: A csillagszemű juhász / Budapest Bábszínház
Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy A csillagszemű juhász a Budapest Bábszínházban a régi nemzetis Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe című előadás köpönyegéből bújt ki. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
KI VISZI ÁT A TÉVÉFILMET? Ketten Párizs ellen
Jobb, mint a Kossuthkifli: ez az egyetlen erénye a Ketten Párizs ellen című tévéfilmsorozatnak. Csak hát ez azért édeskevés. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.