Tizenkilencezerért az Átriumba, tízezerért a Vígbe, az Örkénybe, a Katonába és Pintér Béla-előadásra, kilencezerért Orlaira, ötezerért a Jurányiba, négyezerért a Miskolci Nemzeti Színházba. Mennyibe kerül ma Magyarországon színházba járni, és minek az árát fizeti meg a néző? ORBÁN KRISZTINA RIPORTJA.
Átrium
MENNYI? MI MENNYI? MIÉRT ANNYI?
A SAROKBA ÁLLÍTOTT CARPE DIEM Tom Schulman: Holt költők társasága / Kultúrbrigád, Átrium
Hogyan „élj a mának”, ha a „ma” tele van keretekkel, amik börtönbe zárnak és elutasításokkal, amik elnyomják a benned rejlő vágyakat? A Holt költők társasága jó ürügyet szolgáltat arra, hogy ilyen, egyre aktuálisabbá váló kérdésekről gondolkodhassunk. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
TÍZ ÉV VOLT Beszélgetés Ugrai Istvánnal és Zsedényi Balázzsal az Átrium múltjáról és jövőjéről
Átvágtattunk egy évtizeden: a Kultúrbrigád csapata fokozatosan és megfontoltan egy repertoárszínházat hozott létre az Átriumban. Küzdöttek az elemekkel, amelyek kivált a magánszínházakat sújtották: a tao megszüntetésétől kezdve borult az üzleti terv, a finanszírozás igazságtalanságai és képtelenségei pedig lassanként teljesen ellehetetlenítették a működést. Hogy mindez hogy függ össze egy pusztító és silány kormányzati kultúrpolitikával, és milyen hatása van és lesz a színházakra - ezekről is beszélgetett Csáki Judit a RE:vízió sorozatunkban Ugrai Istvánnal és Zsedényi Balázzsal.
GYÓGYÍTHATATLAN Robert Icke: Az orvos / Átrium
Ennél többet nemigen tehettek volna az alkotók a darabbal, amely sajnos gyógyíthatatlan. Miként a benne ábrázolt társadalmi betegségek is gyógyíthatatlannak tűnnek. Ebben élünk. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
MEG-MEGÁLLVA KirakART Fesztivál
Az abszolút járványbiztos módja a színházcsinálásnak, ha üveg mögé kerül a produkció, a néző pedig az utcán marad. A KirakART-on alig félórás performanszok, minikoncertek, installációk töltötték meg élettel az üzletek, kávézók utcára néző üvegszekrényeit. Másfél évnyi megvonás után kicsit olyan volt kirakatról kirakatra barangolni, mint felbukkanni a víz alól. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA.
MEGÉR(T)ETT GONDOLATOK Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia / Átrium és Mentőcsónak
Háy János műve színészt próbáló feladat elé állítja Kovács Mátét, aki azonban a darab előrehaladtával egyre otthonosabban érzi magát az Átrium új, kreatív megoldásokra csábító Bisztrószínpadán. A kérdés ezek után már csak az, vajon mennyire enged a darab ennek a csábításnak. KESZTE BÁLINT ÍRÁSA.
„EGYÜTT TALÁLJUK KI A SÍNT, AMIN VÉGIG MEGYÜNK” Beszélgetés Schnábel Zitával
A Theaterpreis Hamburg német nyelvterületen fontos színházi díj, amivel a virágzó hamburgi színházi életben az évad legjobb teljesítményeit ismerik el. November 30-án hozták nyilvánosságra, hogy Schnábel Zita kapja a legjobb díszletért járó díjat Bodó Viktor A kastély című előadásának teréért. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A TEREMTÉSHEZ ÚJ FRISSÍTÉS ÉRHETŐ EL David Javerbaum: Isteni végjáték / Átrium
WE ALL COME FROM PUSSIES 29. THEALTER / 7-9. nap
Mindannyian. Persze, ettől függetlenül nagyon is különbözünk. A különbségek elvileg és alapvetően jók, de sokszor tragikus történéseket és komoly társadalmi, politikai problémákat generálnak, témákat adva olyan előadásoknak, mint amilyeneket idén a THEALTER utolsó három napján láthattunk. MOHAI ALETTA BESZÁMOLÓJA.
NINCS RÉPA Nassim Soleimanpour: Fehér nyuszi, vörös nyuszi / Átrium
Nem tudom, hogy Nassim Soleimanpour jól járt-e vagy rosszul azzal, hogy az első magyarországi premierjét Alföldi Róbert hozta létre. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
HALÁL A MIGRÁNSRA? Reginald Rose: 12 dühös ember / Átrium
Képes-e tizenkét különböző habitusú és társadalmi beágyazottságú férfi túllépni a felületes benyomásain és belé égetett előítéletein – ez a tétje az amerikai darab magyar előadásának. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
A SZABAD AKARAT DIADALA? Cigány magyar / a Tudás Hatalom és a Mentőcsónak Egység előadása
Szeretjük azt hinni, hogy akinek nem alakult jól az élete, az maga felelős a kudarcért. Miért nem tanult rendesen és/vagy dolgozott serényebben, miért hozott rendre rossz döntéseket, miért követte el mindig ugyanazokat a hibákat, miért kereste magának a bajt, minek ment oda. KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKÁJA.
„AHOL GYÁVASÁG VAN, OTT VISSZAJÖN A KACSINTÁS” Beszélgetés Alföldi Róberttel
A félelem megeszi a lelket (Átrium), A salemi boszorkányok (Szombathely) és III. Richárd (Radnóti Színház) – ez csak pár darab a produkciók közül, amelyekben Alföldi Róbert az elmúlt évadban dolgozott. Izgalmas évad volt, így nem meglepő, hogy előadásai idén öt kategóriában is jelöltek a Színikritikusok Díján PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
„AZ A KOMFORTOS, HA KIMOZDULOK A KOMFORTZÓNÁMBÓL” Beszélgetés Hernádi Judittal
A legjobb női alakítás díjának jelöltje; a színikritikusok szavazatai alapján A félelem megeszi a lelket című előadásban az évad egyik kiemelkedő alakítását nyújtotta. „A szabadúszás úttörője”, mondhatnánk, ha szeretnénk a nagy szavakat. Hernádi Judit. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
TELJES HOLDFOGYATKOZÁS Mózsik Imre – Bodó Viktor: A Krakken-művelet / Átrium, Kultúrbrigád
Örömhír: Bodó Viktor hazatért! Először is földrajzilag, hiszen Az őrült naplója premierje óta már másfél év telt el, azóta ez az első hazai bemutatója. Másodszor meg esztétikájában: előadása úgy idézi fel a pályakezdés dicsőséges darabjait, hogy minden pillanatán átsüt az azóta szerzett tapasztalat. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.