Egyszerre evidens választás és istenkísértés Esterházy bármely művéből színházat csinálni – aztán nem egyszer és nem kétszer mégiscsak sikerül, noha épp nem a választás evidens jellege miatt. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Antal Csaba
„ÉN KICSI LILI”
EMERENC NA’CONXYPANBAN Szabó Magda – Gáspár Ildikó – Matisz Flóra Lili: Az ajtó / Örkény István Színház
Első elbizonytalanodásunkban mondhatnánk azt is: Szabó Magda alufóliában. Mert különös kísérlet tárgya lett Az ajtó című, sokak által szeretett regény. Azok is szeretik, akik most színre vitték, pár motívuma legalábbis érdekli őket. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
SZODOMA A SZODOMAIAKÉ Térey János: Lót – Szodomában kövérebb a fű / Örkény István Színház
Semmi különös nem történik ezen az estén. Úgy értem ezt, hogy normál esetben, vagyis alapjáraton ennek, ilyennek kellene-lehetne lennie a színháznak. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
ÁLLATSIMOGATÓ Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor: Mágnás Miska / Vígszínház
Azon gondolkodom, hű tükre-e a Vígszínházban jó ideje folyó munkának ez a legújabb premier, a Mágnás Miska. Amelyben jószerével egyetlen hozzávaló, egyetlen énekhang van a helyén. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
HÁBORÚ MINDENÜTT Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál 2018 / Kolozsvár
„Vesztesek emlékeznek a vesztesekre.” Erős, a mindenkori háború esszenciáját megragadó felütés Tompa Gábor fesztiváligazgatótól. Ilyen volt a kolozsvári Interferenciák hatodik kiadásának első fele. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A MÉDIUM Shakespeare: Hamlet / Vígszínház
Jöjj el, szabadság, mondja tagolt, pontos értelmezéssel a színészkirály a József Attila-verset az előadásban. A négy évszázados tragédia, s a harmincas évek súlyos látlelete a mába ér. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
KÍSÉRLET KICSIBEN Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Az elmebetegségnél félelmetesebb a rendszer, amely a gyógyulás érdekében körbekeríti, megregulázza és tökéletes alávetettségben tartja az ápoltakat – Ken Kesey zárt osztályon játszódó regénye napjainkban is tálcán kínálja a társadalmi berendezkedést illető kritikát. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA.
LEVONTA HÁT A KONZEKVENCIÁT Bertolt Brecht – Paul Dessau: Kurázsi mama és gyermekei / Katona József Színház
A cím macskakörmök közé kívánkozna. Idézet. Zsámbéki Gábor kíméletlen pontossággal olvasta a kíméletlen Brechtet, és a drámaszöveg kátéjához szinte maradéktalanul konzekvens, egyben szuverén előadást hozott létre. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
GYERE KI AZ IRTÁSRA Helen Edmundson: Irtás / Forte Társulat, Szkéné
Az irtás egy földdarab, ami folyamattá lényegül és végbemegy a testen és a lelken, mindenen, ami él és érez, mindenen, ami majd meg fog halni. Az irtás a lét és a nemlét közötti földdarab. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
ÁTHALLÁSOK Thomas Bernhard: Heldenplatz / Kamra
Gyűlöletáriákból szőtt komor társadalomkép bomlik ki a nemzetostorozó osztrák író, Thomas Bernhard hőseinek ajkán. S miközben bepillantást nyerünk az újraéledő náci veszélytől irtózó nagypolgári család szó szerint is gyászos jelenébe, feltárul a sötétlő múlt, amely beárnyékolja az ingatag jövőt. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
RING Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege / Nemzeti Színház
Tennessee Williams Orpheusza után Térey Nagy Jeremiása is alászáll a Gobbi Hilda Színpadon. Antal Csaba forgáselvű díszlete ezúttal a közönséggel köröz néha: a fantáziált közeljövő debreceni metróállomásait járjuk be. Ám Jeremiás helyett nem tehetjük meg a sorsösszegző utat. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
ÁRRAL SZEMBEN Tennessee Williams: Orfeusz alászáll / Nemzeti Színház
Rasszista, bornírt amerikai vidéki városka, gyűlölettől elvakult, képmutató, ostoba emberek, néhány tiszta lelkű vagy éppen tévelygő szerencsétlen, s ordas nagy közhelyek életről-halálról, boldogságról-boldogtalanságról – nagyjából ebben merül ki Tennessee Williams darabja. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
SZÓ, SZÓ, SZÓ Marguerite Duras: Naphosszat a fákon / Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Amiért mindenki drukkolt, megtörtént: Törőcsik Mari visszajött, látott és győzött. A baj, hogy Anatolij Vasziljev kaposvári rendezése kapcsán más örömteli eseményről nemigen tudunk beszámolni. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
FORMÁKRÓL ÉS BONTÁSOKRÓL Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely / József Attila Színház, POSZT 2009
A József Attila Színház szórólapján sísapkás, nagykabátos hajléktalant ábrázoló grafika látható. Az előadás ismeretében meghökkentő ez a figura, hiszen Horváth Csaba rendezését távolról sem lehet realista-szociografikus Gorkij-interpretációnak nevezni. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA.
JÉZUS, A MOLNÁR FIA Evangélium – Fortedanse, Zsámbéki Színházi Bázis
Horváth Csaba, a fizikai erőnléten alapuló színház új üdvöse, Fortedanse nevű társulatával, Evangélium címmel újította fel a két éve, a Zsámbéki Színházi Bázison született Passiót. Tizenhat éven aluliak és lisztérzékenyek számára nem ajánlott. SISSO KRITIKÁJA.